Milyenek lesznek a 2013-as pótfelvételi ponthatárai?

Hány ponttal lehet bekerülni a legnépszerűbb alap- és mesterszakokra, felsőoktatási szakképzésekre a pótfelvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline

Az idei felvételin három szakot jelöltem meg, mind a három államilag támogatott volt. Egyik helyre sem kerültem be, ezért a pótfelvételin újra próbálkozom, önköltséges képzést jelölök meg. Magasabbak lesznek a ponthatárok, mint a sima felvételin?

A ponthatárokat a jelentkezők száma és pontszáma határozza meg - fontos viszont, hogy azokon az önköltséges képzéseken, amelyeket már a "sima" felvételin is meghirdettek az egyetemek és a főiskolák, a ponthatár nem lehet alacsonyabb a július 24-én meghatározottnál. Ha például egy főiskola gazdálkodási és menedzsment képzésén (önköltséges formában) 300 volt a ponthatár, akkor a pótfelvételin is legalább ennyi pont kell majd.

Ha a kiválasztott szakot önköltséges formában nem hirdették meg az általános felvételi eljárásban, akkor az alapszabályok érvényesek: a ponthatár alapszakokon nem lehet alacsonyabb 240-nél, felsőoktatási szakképzéseken 200-nál, mesterszakokon 50-nél. A 2013-as pótfelvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.