Honnan tudhatjátok, hogy nőni vagy csökkenni fognak az idei ponthatárok az elmúlt évekhez képest? Miért fordulhatott elő, hogy tavaly emeltek a központi ponthatáron? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Szeretnék érdeklődni, hogy mire számíthatunk az idei orvosi egyetemre való felvételivel kapcsolatban. Milyen a jelentkezők száma a tavalyihoz képest, nőhetnek-e a ponthatárok?
Az idei tíz legnépszerűbb szak között ugyan nem szerepel az osztatlan általános orvosi képzés, de így is 2950-en jelentkeztek rá, ami körülbelül száztízzel több a tavalyinál. Ugyanakkor az idén már ezen a szakon is központi ponthatárt húztak, tehát - elméletileg - nincsen zsákbamacska, 380 lesz a ponthatár.
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a központi ponthatárok ellenére is érheti meglepetés a felvételizőket. Tavaly például a Budapesti Corvinus Egyetem három népszerű szakán is emeltek a központi ponthatárokon, mivel egyszerűen túl sok jelentkező ugrotta át a lécet, így szigorítani kellett a bejutási feltételeken. Tavalyelőtt épp az ellenkezője történt, lejjebb szállították a központi ponthatárokat, enélkül ugyanis nem kerülhetett volna be elég hallgató például a kommunikáció szakra.
A legnagyobb befolyásoló tényező tehát az, hogyan teljesítenek a felvételizők, így nehéz megjósolni az idei ponthatárokat. Ennek ellenére érdemes megnézni, hogy hányan jelentkeztek a különböző szakokra: itt nézhetitek meg az egyes intézményekre vonatkozó adatokat, itt pedig az elmúlt évek jelentkezési statisztikáit találjátok. A kettőt összevetve megkapjátok, hogy az egyes szakokra nőtt vagy csökkent a jelentkezők száma.
A ponthatárhúzás szabályairól szóló részletes összefoglalónkért kattintsatok ide.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
