Honnan tudhatjátok, hogy nőni vagy csökkenni fognak az idei ponthatárok az elmúlt évekhez képest? Miért fordulhatott elő, hogy tavaly emeltek a központi ponthatáron? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Szeretnék érdeklődni, hogy mire számíthatunk az idei orvosi egyetemre való felvételivel kapcsolatban. Milyen a jelentkezők száma a tavalyihoz képest, nőhetnek-e a ponthatárok?
Az idei tíz legnépszerűbb szak között ugyan nem szerepel az osztatlan általános orvosi képzés, de így is 2950-en jelentkeztek rá, ami körülbelül száztízzel több a tavalyinál. Ugyanakkor az idén már ezen a szakon is központi ponthatárt húztak, tehát - elméletileg - nincsen zsákbamacska, 380 lesz a ponthatár.
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a központi ponthatárok ellenére is érheti meglepetés a felvételizőket. Tavaly például a Budapesti Corvinus Egyetem három népszerű szakán is emeltek a központi ponthatárokon, mivel egyszerűen túl sok jelentkező ugrotta át a lécet, így szigorítani kellett a bejutási feltételeken. Tavalyelőtt épp az ellenkezője történt, lejjebb szállították a központi ponthatárokat, enélkül ugyanis nem kerülhetett volna be elég hallgató például a kommunikáció szakra.
A legnagyobb befolyásoló tényező tehát az, hogyan teljesítenek a felvételizők, így nehéz megjósolni az idei ponthatárokat. Ennek ellenére érdemes megnézni, hogy hányan jelentkeztek a különböző szakokra: itt nézhetitek meg az egyes intézményekre vonatkozó adatokat, itt pedig az elmúlt évek jelentkezési statisztikáit találjátok. A kettőt összevetve megkapjátok, hogy az egyes szakokra nőtt vagy csökkent a jelentkezők száma.
A ponthatárhúzás szabályairól szóló részletes összefoglalónkért kattintsatok ide.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
