Hány százalékos eredményt kell elérnetek, ha többletpontot szeretnétek kapni az emelt szintűért? Mely tárgyakból éri meg, és melyekből kötelező magasabb szintű vizsgát tenni? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Idén ősszel emelt szintű érettségire jelentkeztem, a középszintűvel nem volt elég pontom a tavaszi felvételin. Hány százalékot kell elérnem, hogy többletpontot kapjak a vizsgáért?
Ha többletpontot szeretnétek kapni az emelt szintű érettségiért az egyetemi, főiskolai felvételin, 2013-tól legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek (korábban 30 százalék volt a határ). Többletpontot ugyanakkor csak azokból a tárgyakból tett emelt szintű vizsgáért számítanak, amelyek az adott szakon kötelezőek vagy kötelezően választhatók. Mely szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi 2014-ben? A listát itt találjátok.
Történelem szakon például kötelező az emelt szintű történelemérettségi, emellett választható érettségi tárgy a földrajz, a latin nyelv, a magyar vagy egy idegen nyelv (ezekből nem kötelező az emelt szint). Pluszpontot az érettségiért akkor kaphattok, ha ezekből a tárgyakból tettetek emelt szintű érettségit.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
