A nap kérdése: mikor jár többletpont az emelt szintű érettségiért?

Hány százalékos eredményt kell elérnetek, ha többletpontot szeretnétek kapni az emelt szintűért? Mely tárgyakból éri meg, és melyekből kötelező magasabb szintű vizsgát tenni? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Fülöp Máté

Idén ősszel emelt szintű érettségire jelentkeztem, a középszintűvel nem volt elég pontom a tavaszi felvételin. Hány százalékot kell elérnem, hogy többletpontot kapjak a vizsgáért?

Ha többletpontot szeretnétek kapni az emelt szintű érettségiért az egyetemi, főiskolai felvételin, 2013-tól legalább 45 százalékos eredményt kell elérnetek (korábban 30 százalék volt a határ). Többletpontot ugyanakkor csak azokból a tárgyakból tett emelt szintű vizsgáért számítanak, amelyek az adott szakon kötelezőek vagy kötelezően választhatók. Mely szakokon lesz kötelező az emelt szintű érettségi 2014-ben? A listát itt találjátok.

Történelem szakon például kötelező az emelt szintű történelemérettségi, emellett választható érettségi tárgy a földrajz, a latin nyelv, a magyar vagy egy idegen nyelv (ezekből nem kötelező az emelt szint). Pluszpontot az érettségiért akkor kaphattok, ha ezekből a tárgyakból tettetek emelt szintű érettségit.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna