Az összes szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi? Mi a helyzet a nyelvvizsgával? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Azt hallottam, hogy hamarosan csak nyelvvizsgával lehet majd bejutni az egyetemre. Igaz ez?
Igen: 2020. január 1-jétől - tehát már a keresztféléves felvételin is - csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakokra, aki rendelkezik legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal, illetve egy emelt szintű érettségivel - ez utóbbi a művészeti képzésekre nem vonatkozik. Mennyi idő alatt szerezhettek középfokú nyelvvizsgát? Erről itt olvashattok, a legnépszerűbb típusok 2015-ös árait pedig itt találjátok.
A mesterszakot viszont már 2016-ban is csak azok kezdhetik el, akiknek van középfokú nyelvvizsgájuk: erről és a többi változásról itt olvashattok. Arról, hogy hogyan számolják ki a pontszámot, illetve hogyan húzzák a ponthatárokat, itt olvashattok, a 2015-ös felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt nézhetitek meg.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
