Jóval szigorúbb lesz a felvételi 2020-tól

Az összes szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi? Mi a helyzet a nyelvvizsgával? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Azt hallottam, hogy hamarosan csak nyelvvizsgával lehet majd bejutni az egyetemre. Igaz ez?

Igen: 2020. január 1-jétől - tehát már a keresztféléves felvételin is - csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakokra, aki rendelkezik legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal, illetve egy emelt szintű érettségivel - ez utóbbi a művészeti képzésekre nem vonatkozik. Mennyi idő alatt szerezhettek középfokú nyelvvizsgát? Erről itt olvashattok, a legnépszerűbb típusok 2015-ös árait pedig itt találjátok.

A mesterszakot viszont már 2016-ban is csak azok kezdhetik el, akiknek van középfokú nyelvvizsgájuk: erről és a többi változásról itt olvashattok. Arról, hogy hogyan számolják ki a pontszámot, illetve hogyan húzzák a ponthatárokat, itt olvashattok, a 2015-ös felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.