Jóval szigorúbb lesz a felvételi 2020-tól

Az összes szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi? Mi a helyzet a nyelvvizsgával? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Azt hallottam, hogy hamarosan csak nyelvvizsgával lehet majd bejutni az egyetemre. Igaz ez?

Igen: 2020. január 1-jétől - tehát már a keresztféléves felvételin is - csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakokra, aki rendelkezik legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal, illetve egy emelt szintű érettségivel - ez utóbbi a művészeti képzésekre nem vonatkozik. Mennyi idő alatt szerezhettek középfokú nyelvvizsgát? Erről itt olvashattok, a legnépszerűbb típusok 2015-ös árait pedig itt találjátok.

A mesterszakot viszont már 2016-ban is csak azok kezdhetik el, akiknek van középfokú nyelvvizsgájuk: erről és a többi változásról itt olvashattok. Arról, hogy hogyan számolják ki a pontszámot, illetve hogyan húzzák a ponthatárokat, itt olvashattok, a 2015-ös felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.