Jóval szigorúbb lesz a felvételi 2020-tól

Az összes szakon kötelező lesz az emelt szintű érettségi? Mi a helyzet a nyelvvizsgával? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Shutterstock

Azt hallottam, hogy hamarosan csak nyelvvizsgával lehet majd bejutni az egyetemre. Igaz ez?

Igen: 2020. január 1-jétől - tehát már a keresztféléves felvételin is - csak az kerülhet be alap- vagy osztatlan szakokra, aki rendelkezik legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű okirattal, illetve egy emelt szintű érettségivel - ez utóbbi a művészeti képzésekre nem vonatkozik. Mennyi idő alatt szerezhettek középfokú nyelvvizsgát? Erről itt olvashattok, a legnépszerűbb típusok 2015-ös árait pedig itt találjátok.

A mesterszakot viszont már 2016-ban is csak azok kezdhetik el, akiknek van középfokú nyelvvizsgájuk: erről és a többi változásról itt olvashattok. Arról, hogy hogyan számolják ki a pontszámot, illetve hogyan húzzák a ponthatárokat, itt olvashattok, a 2015-ös felvételiről szóló összes cikkünket pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.