2014-ben egyetlen egyetem vagy főiskola sem vehet fel olyan jelentkezőt, akinek 260-nál kevesebb pontja van. Többletpontokkal együtt, vagy azok nélkül kell elérni a minimumponthatárt? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
A minimális ponthatárt pluszpontok nélkül kell elérni, vagy beleszámítják a többletpontokat is? Az én esetemben ez a többletpont a szakirányú képesítésért járó lenne.
A 2014-es felvételin már 260 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 220 pontot kell gyűjteniük. Mindezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más címen (szakképesítésért, nyelvvizsgáért, hátrányos helyzetért, versenyeredményért) adható többletpontok nélkül kell elérned. A 2014-es alapszakos pontszámítási szabályokról itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Jelenleg az oktatási tárca azon is dolgozik, hogyan lehet méltányosan és jogszerűen kivonni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről a tanárszakokat.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
Megkezdte az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának átalakítását – erről első körben húsz, sorsolással kiválasztott gyakorló óvodapedagógussal egyeztetnek, később pedig szélesebb körű társadalmi egyeztetést ígérnek.
Bár a 2026/2027-es tanévtől ismét minden magyar egyetemista előtt megnyílik az Erasmus lehetősége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szerint ettől a program még nem válik mindenki számára ténylegesen hozzáférhetővé. A szervezet három komoly problémára hívta fel a figyelmet.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Átnézik a szerződéseket, feltérképezik az egyetemekhez kapcsolódó cégeket, feltárják a túlárazásokat, valamint azt is megvizsgálják, mely vagyonelemek kerültek át korábban az intézményektől az őket fenntartó alapítványokhoz – többek között ezekkel a feladatokkal kell megbirkózniuk az egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumainak.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
