2014-ben egyetlen egyetem vagy főiskola sem vehet fel olyan jelentkezőt, akinek 260-nál kevesebb pontja van. Többletpontokkal együtt, vagy azok nélkül kell elérni a minimumponthatárt? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
A minimális ponthatárt pluszpontok nélkül kell elérni, vagy beleszámítják a többletpontokat is? Az én esetemben ez a többletpont a szakirányú képesítésért járó lenne.
A 2014-es felvételin már 260 a minimumponthatár az alap- és osztatlan szakokon, míg a felsőoktatási szakképzésre jelentkezőknek legalább 220 pontot kell gyűjteniük. Mindezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más címen (szakképesítésért, nyelvvizsgáért, hátrányos helyzetért, versenyeredményért) adható többletpontok nélkül kell elérned. A 2014-es alapszakos pontszámítási szabályokról itt találjátok a legfontosabb tudnivalókat.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
