Jön a szigor a felvételin: 2016-tól sehova nem lehet bejutni 300 alatti pontszámmal

Hogyan változnak a minimumponthatárok a következő években? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Túry Gergely

Vagy jövőre, vagy két év múlva szeretnék jelentkezni egyetemre. Hallottam, hogy változnak a ponthatárok - mennyivel emelkednek?

Az alap- és osztatlan szakokon 2014-ben 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 pont lesz a minimumponthatár - akinek ennél kevesebb pontja van, az egyetlen ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre sem kerülhet be.

A felvételi rendelet szerint 2015. január 1-jétől az alap- és osztatlan szakokon 280, 2016. január 1-jétől pedig 300 pont lesz a bejutási küszöb, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240-re, majd 260-ra nő majd a minimumponthatár.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.