Fontos infó: már a keresztféléves felvételin is emelik a ponthatárt

Hány pontot kell szereznetek, ha most felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Hogyan változnak a minimumponthatárok a következő években? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
Ponthatárváró buli 2013. július 24-én
MTI / Sóki Tamás

Nyáron nem vettek fel egyetemre, most szeretném újra megpróbálni. Ugyanúgy 240 a minimális pontszám az alapszakokon?

Mivel a keresztféléves szakok februárban indulnak, már a 2014. január 1-jétől érvényes minimumponthatár vonatkozik rájuk. Az alap- és osztatlan szakokon ez 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 pontot jelent. Az, akinek ennél kevesebb pontja van, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre sem kerülhet be.

A felvételi rendelet szerint 2015. január 1-jétől az alap- és osztatlan szakokon 280, 2016. január 1-jétől pedig 300 pont lesz a bejutási küszöb, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240-re, majd 260-ra nő majd a minimumponthatár. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szeptember végén ugyanakkor arról beszélt: elképzelhető, hogy rögtön, vagyis már a 2014-es általános felvételi eljárásban "megugorják" a 300-as minimumponthatárt. A döntéssel több mint 14 ezren járnának rosszul: a részleteket itt olvashatjátok. A ponthatáremelés a közösségi főiskolák felé terelné a diákokat: cikkünket itt találjátok.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.