Hány pontot kell szereznetek, ha most felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Hogyan változnak a minimumponthatárok a következő években? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Nyáron nem vettek fel egyetemre, most szeretném újra megpróbálni. Ugyanúgy 240 a minimális pontszám az alapszakokon?
Mivel a keresztféléves szakok februárban indulnak, már a 2014. január 1-jétől érvényes minimumponthatár vonatkozik rájuk. Az alap- és osztatlan szakokon ez 260, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 220 pontot jelent. Az, akinek ennél kevesebb pontja van, egyetlen állami ösztöndíjas vagy önköltséges képzésre sem kerülhet be.
A felvételi rendelet szerint 2015. január 1-jétől az alap- és osztatlan szakokon 280, 2016. január 1-jétől pedig 300 pont lesz a bejutási küszöb, a felsőoktatási szakképzéseken pedig 240-re, majd 260-ra nő majd a minimumponthatár. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szeptember végén ugyanakkor arról beszélt: elképzelhető, hogy rögtön, vagyis már a 2014-es általános felvételi eljárásban "megugorják" a 300-as minimumponthatárt. A döntéssel több mint 14 ezren járnának rosszul: a részleteket itt olvashatjátok. A ponthatáremelés a közösségi főiskolák felé terelné a diákokat: cikkünket itt találjátok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
