Hány többletpontot kaphatnak a fogyatékossággal élő jelentkezők a felvételin? Jár-e pont gyermekgondozásért? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Most szeretnék jelentkezni egyetemre. Félárva vagyok, jár ezért pluszpont a felvételin? Ha igen, milyen igazolást kell beküldeni?
A felsőoktatási felvételin hátrányos helyzetért, fogyatékosságért vagy gyermekgondozásért 40 többletpontot kaphattok: a jogosultságot a dokumentumpótlás határidejéig, tehát január 8-ig kell hivatalos papírokkal igazolnotok. Hátrányos helyzetűnek számít az, akit családi körülményei, szociális helyzete okán a gyámhatóság védelembe vett, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, akit ideiglenesen intézetben helyeztek el, illetve aki utógondozói ellátásban részesül.
Fontos, hogy a jogosultságnak 2014. szeptember 1. és 2015. január 8. között kell valamely időtartamban fennállniuk. Hátrányos helyzetért csak akkor jár többletpont, ha még nem múltatok el 25 évesek.
Gyermekgondozás címén akkor kaphattok pontot, ha 2014. november 15. és 2015. január 22. között legalább egy napon fizetés nélküli szabadságon vagytok, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási segélyt (GYES), gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási díjat kaptok. A keresztféléves felvételire november 15-ig jelentkezhettek: legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
