A nap kérdése: hány pont jár a felvételin a nyelvvizsgáért?

Hány többletpontot kaphattok nyelvtudásért a felvételin? Meddig kell beküldenetek a bizonyítványt? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

  • Eduline
MTI / Marjai János

Kevés pontom van, ezért szeretnék még letenni egy nyelvvizsgát. Hány pontot kaphatok a középfokúért?

A 2015-ös felvételin nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok: a középfokú (B2) komplex nyelvvizsgáért 28, a felsőfokúért 40 többletpont jár. Fontos, hogy két középfokúért sem 56, hanem 40 pontot adnak.

Mindenképpen kérdezzetek rá a vizsgacentrumban, hogy megérkezik-e a bizonyítványotok július 9-ig - ez ugyanis a felsőoktatási felvételin a dokumentumpótlás határideje. A pótláshoz már csak magát a dokumentumot kell csatolni (elektronikusan az e-felvételis ügyintézési időszakában vagy postai úton), az abban foglalt eredmények rögzítése már központilag történik.

Mennyibe kerülnek a legnépszerűbb nyelvvizsgatípusok 2015-ben? Itt találjátok részletes összefoglalónkat, a nyelvtanulásról szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok el.

Minden a 2015-ös felvételiről

A legfontosabb határidők

Így húzzák a ponthatárokat

Pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan képzéseken

Pontszámítás a felsőoktatási szakképzéseken

Így számolják a pontokat a mesterszakokon

Mikor lesznek az alkalmassági vizsgák?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.