A hét hírei: a Debreceni Egyetem centrumainak megszűnésétől a 2014-es felvételiig

Megszűnnek a Debreceni Egyetem centrumai, elveszítheti önállóságát a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, összefoglaltuk a 2014-es felvételi szabályait - ezek volt a hét hírei és cikkei.

  • Eduline

Megszűnhet a gyöngyösi főiskola önállósága

A Debreceni Egyetembe integrálódhat a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola. Az egyesülést a főiskola kezdeményezte, az integráció előkészítésére az egyetem szenátusa is rábólintott, de a témáról egyelőre nem akarnak nyilatkozni. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Ilyen lesz a 2014-es felvételi

Magasabb lesz a minimumponthatár, ismét központi ponthatár lesz a tizenhat népszerű szakon, több szakon kötelező az emelt szintű érettségi - ez vár a 2014-ben felvételizőkre. Íme, a részletek.

Megszűnnek a Debreceni Egyetem centrumai

Tanszékekre, intézetekre és karokra bomlanak a Debreceni Egyetem centrumai, az Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma, az Orvos- és Egészségtudományi Centrum és a Tudományegyetemi Karok.

Túry Gergely

A parlament költségvetési bizottsága még novemberben javasolta, hogy oktatási intézmények ne hozhassanak létre centrumokat: a január elsejétől életbe lépő törvény egyedül a Debreceni Egyetemet érinti. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Milyenek a pontszámítási szabályok az idei felvételin?

Már lehet jelentkezni a 2014 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre. Íme, a pontszámítási szabályok az alap- és osztatlan szakokon, illetve a felsőoktatási szakképzéseken.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.