Több mint kilencezer diák sorsa dől el: ma jönnek a ponthatárok

Csütörtökön húzzák a 2014-es pótfelvételi ponthatárait: nemsokára kiderül, kik kezdhetik el szeptemberben az egyetemet, főiskolát.

  • Eduline
Shutterstock

Aki megadta a mobilszámát, SMS-t is fog kapni arról, felvették-e. Persze az eduline is beszámol a legnépszerűbb szakok ponthatárairól, keressétek összefoglalónkat!

Idén a pótfelvételizők 73 százaléka jelölt meg alapképzést vagy osztatlan mesterképzést, 18 százalékuk felsőoktatási szakképzésre, 9 százalékuk pedig mesterképzésre szeretne bekerülni. A legnépszerűbb alap-, illetve osztatlan képzések a gazdálkodási és menedzsment, a jogász és a turizmus-vendéglátás voltak, ráadásul a jelentkezők több mint fele a tíz legnépszerűbb szak valamelyikére pályázik, így nagy lesz a verseny. A 10-es listát itt nézhetitek meg, a legnépszerűbb szakok tandíjairól pedig itt olvashattok.

Milyen ponthatárokra számíthattok?

A pótfelvételin a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a minimumponthatárnál, ami alap- és osztatlan szakokon 260 pontot, felsőoktatási szakképzésen 220 pontot, mesterképzésen pedig 50 pontot jelent. Ha az adott szak az általános felvételi eljáráson is indult fizetős formában, az akkorinál nem lehet alacsonyabb a ponthatár a pótfelvételin. A július 24-én nyilvánosságra hozott ponthatárokat itt nézhetitek meg, a 2013-as pótfelvételi ponthatárairól szóló cikkünket pedig itt találjátok.

A pontszámítás szabályai ugyanazok, mint az általános felvételi eljárásban, erről szóló cikkünket és pontszámító kalkulátorunkat ide kattintva érhetitek el.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.