Jó esetben akár 30 pontot is kaphattok a felvételin, ha jó eredményt értek el a versenyen.
A Magyar Közgazdasági Társaság a 2025-26-os tanévben is megrendezi a Közgazdasági Diákolimpiát, melyre a középfokú oktatási intézményekben tanuló diákok jelentkezését várják.
A verseny 2026. február 16. és 20. között egy írásbeli, online fordulóval kezdődik, március végén pedig az első forduló legjobbjai egy kétfordulós – írásbeli és szóbeli – országos döntőben mérik össze közgazdasági tudásukat Budapesten.
Ezt követően az országos döntő legeredményesebb diákjai 2026. augusztus 10. és 14. között egy angol nyelvű nemzetközi döntőben szerepelhetnek Görögországban.
Itt tudjátok megnézni, milyen programok lesznek az Educatio Kiállításon
Pluszpont a felvételin
Az országos és a nemzetközi döntő legjobbjai nyereményt is kapnak, azonban ami érdekes lehet a felsőoktatásba felvételizők számára, hogy számos magyar egyetem gazdasági karán a Közgazdasági Diákolimpia nemzetközi döntőjében elért 1–3. helyezés többletpontokat ér a felvételi során:
A versenyről további információkat itt találhattok, regisztrálni pedig ide kattintva lehet.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
