A nap kérdése: mikor lehet jelentkezni a tavaszi érettségi vizsgákra?

Hamarosan ennek is eljön az ideje.

  • Székács Linda

Várhatóan január közepén indul majd a jelentkezés a 2026-os tavaszi érettségi vizsgákra, amit az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2026. február 15-ig lehet majd benyújtani.

Azok a jelentkezők, akik nem rendelkeznek érettségi bizonyítvánnyal és egy középiskolával vagy szakképző intézménnyel tanulói jogviszonyban állnak, kizárólag abban az oktatási intézményben jelentkezhetnek érettségi vizsgára, amellyel a tanulói jogviszonyuk fennáll, vagy, ha az nem szervez érettségi vizsgát, a kijelölt középiskolában, szakképző intézményben.

Mindenki más a kormányhivatalban jelentkezhet, vagy az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programon keresztül.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István