Őszi érettségi: ma lejár a jelentkezési határidő

Már csak egy napotok maradt, ha idén ősszel szeretnétek érettségizni. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a jelentkezéshez.

A 2025. őszi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig adhattok be jelentkezést. A folyamat során meg kell jelölnötök, hogy rendes, előrehozott, szintemelő, pótló, javító, ismétlő vagy kiegészítő érettségit szeretnétek tenni.

Őszi érettségi: itt nézhetitek meg azoknak a középiskoláknak a listáját, ahol vizsgát tehettek

Előrehozott vizsga: csak két tárgyból lehetséges

Az őszi időszakban előrehozott érettségire kizárólag digitális kultúrából és idegen nyelvekből jelentkezhettek. Ha sikerrel jártok, a következő tanévben már nem kell újra tanulnotok ezeket a tárgyakat.

Sikertelen vizsga esetén azonban legközelebb csak a tavaszi vizsgaidőszakban jelentkezhettek pótló- vagy javítóvizsgára. Ilyenkor még a vizsga szintjét is megváltoztathatjátok – például emelt szintről középszintre.

Fontos: javító vizsgán minden vizsgarészt újra kell teljesíteni, tehát nemcsak az írásbelit, hanem a szóbelit is.

Itt találjátok a 2025-ös őszi emelt érettségi fő tantárgyainak tételcímeit

Mikor ingyenes az őszi érettségi?

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a vizsga csak két esetben térítésmentes:

  • Ha tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban vagytok, és még nem szereztétek meg az érettségi bizonyítványt.
  • Ha tanulói jogviszonyban első alkalommal sikertelen érettségit tesztek, és most javító- vagy pótló vizsgára jelentkeztek.

Minden más esetben vizsgadíjat kell fizetni. A díj a vizsga szintjétől függ:

  • középszinten: 44 000 Ft tantárgyanként
  • emelt szinten: 73 000 Ft tantárgyanként
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.