Csak ezekben az esetekben ingyenes az őszi érettségi

Ősszel érettségizni drága mulatság: egyetlen emelt szintű vizsga díja már meghaladja a 70 ezer forintot.

Ha az október–novemberi vizsgaidőszakban szeretnétek vizsgát tenni, a jelentkezést legkésőbb szeptember 5-ig kell leadni. Fontos azonban tudni, hogy nem mindenki vizsgázhat térítésmentesen.

Itt találjátok a 2025-ös őszi emelt érettségi fő tantárgyainak tételcímeit

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az érettségi – az intézmény fenntartójától függetlenül – kizárólag két esetben ingyenes:

  1. Tanulói jogviszony alatt (szakképzésben tanulói vagy felnőttképzési jogviszonyban) az érettségi bizonyítvány megszerzéséig.
  2. Az adott tárgyból, a bizonyítvány megszerzése előtt, tanulói jogviszonyban tett első sikertelen érettségi vizsga javító- vagy pótló vizsgája.

Ha egyik kategóriába sem tartoztok, minden vizsgáért külön díjat kell fizetni. Az ár attól függ, hogy közép- vagy emelt szintű érettségit tesztek.

Ennyit kell fizetni az érettségi vizsgákért 2025-ben:

  • a középszintű érettségi vizsgák vizsgadíja: tárgyanként 44 ezer forint
  • az emelt szintű érettségi vizsgák vizsgadíja: 73 ezer forint

Abban az esetben, ha a határidő előtt írásban visszavonjátok a jelentkezéseteket a fogadó intézménynél, akkor visszakaphatjátok a befizetett vizsgadíjat az Oktatási Hivataltól.

A határidő lejárta után a jelentkezést azonban már nem lehet visszavonni vagy módosítani, és a vizsgadíjat sem térítik vissza.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.