Mit jelenthet, ha azt írja ki a Felvi, hogy a pontszám nem számítható?

Bajt jelezhet, ha azt látjátok az egyik megjelölt szakotoknál, hogy pontszám nem számítható.

Július 23-án húzzák a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Ha eddig még nem dolgoztak fel nálatok minden dokumentumot, akkor addig a pontszámaitok még változhatnak. Ha azonban a rendszer azt írja ki, hogy "pontszám nem számítható", akkor baj van.

Ilyenkor érdemes megnéznetek még egyszer az adott szak hivatalos felvételi tájékoztatóját, mert az ördög a részletekben lakik. (Például az Óbudai Egyetem gazdasági alapképzésein érettségi pontokat számítanak földrajzból, de az érettségi átlagnál már nem, ezért azoknak a diákoknak, akiknek a földrajz az ötödik vizsgatárgya, annak csak duplázzák a pontjait.)

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint ilyenkor vagy

  • nem teljesítitek az érettségi szintre vagy a tantárgyra vonatkozó követelményeket
  • vagy nem éritek el az egyetem által húzott minimumponthatárt.

Ha szeretnétek kiszámolni a pontjaitokat, akkor használjátok az Eduline kalkulátorát.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.