Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Mutatjuk a dátumot.
Júliusban kiderül, kik tanulhatnak tovább szeptembertől valamelyik magyar egyetemen, hiszen a bejutáshoz szükséges ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint 2025. július 23-án hirdeti ki az Oktatási Hivatal.
Azok, akik korábban kérték, a sikeres felvételről vagy az elutasításról sms-t kapnak majd, míg azok a hallgatók, akik ezzel a lehetőséggel nem éltek, a felvi.hu-n és az Eduline oldalán nézhetik majd meg, hogy elég pontot értek-e el a bejutáshoz azon szakok valamelyikén, amiket korábban megjelöltek.
Hogyan állapítják meg a ponthatárokat?
A ponthatárokat a felvételi tájékoztató szerint öt szempont figyelembevételével állapítják meg.
Ez az öt szempont
Felvételt csak az nyerhet, aki a jelentkezési határidő végéig érvényes és hiánytalan jelentkezést adott le.
Mi történik, ha több szaknál is eléritek a szükséges ponthatárt?
Hiába sikerül több szaknál is elérni a bejutáshoz szükséges ponthatárt, ilyenkor már nem lehet arról dönteni, hogy melyik képzést szeretnétek elkezdeni. Mindenki csak egy szakra kerülhet be; méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, amelyen az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.