„Akár a továbbtanulás mellett dönt, akár a munka világába lép, „biztos lehet abban, hogy hazája segíteni fogja Önt ebben” – áll többek között a levélben.
A hagyományokhoz híven Orbán Viktor miniszterelnök idén is levélben köszönti az érettségizett fiatalokat – közölte a miniszterelnök főtanácsadója hétfőn az MTI-vel. Nyitrai Zsolt azt is kiemelte, hogy 2025-ben 70 ezer fiatal érettségizett, ők pedig mind az érettségi bizonyítványuk mellé kapják meg a miniszterelnök jókívánságait.
Az MTI-hez eljuttatott miniszterelnöki levélben Orbán Viktor azt írja:
„a magyar nyelv találóan fogalmaz, amikor érett embereknek nevezi azokat, akik tanáraik előtt helytállnak ezen a megmérettetésen, és bizony el is kél ez az érettség, ha valaki ki akar igazodni a mai világban”. Bár az iskolapadból frissen kikerülve nagy szavaknak hangzanak, de „Magyarország büszke az Ön eredményeire, és számít arra, hogy tudásával, tehetségével a jövőben gazdagítani fogja közösségünket, amihez igyekszünk minden segítséget megadni”. Akár a továbbtanulás mellett dönt, akár a munka világába lép, „biztos lehet abban, hogy hazája segíteni fogja Önt ebben”. Így például, ha a középiskola elvégzése után rögtön munkába akar állni, „akkor Ön is igénybe veheti a munkáshitelt, ha pedig felsőfokú intézmény hallgatója lesz, szintén számíthat támogatásunkra”
– olvasható Orbán Viktor levelében. amelyet a kormányfő azzal zár: „Életéhez sok sikert kívánok!”
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
