Már nagyjából tudjátok, hány százalékot értetek az érettségin, és azon gondolkodtok, hogy előrébb vegyétek azt a szakot, amire nagyobb eséllyel bekerültök? Nem biztos, hogy jó ötlet. Elmagyarázzuk, miért.
Sokan az érettségi eredményeik ismeretében próbálják megbecsülni esélyeiket, például a korábbi évek ponthatáraival összehasonlítva.
Ezzel viszont érdemes óvatosan bánnotok, mert a ponthatárok alakulását sok tényező befolyásolja: hányan jelentkeznek az adott szakra, mekkora a felvehető létszám, milyenek a jelentkezők pontszámai, sőt az is számít, ti hányadik helyre soroltátok a képzést.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Ha például úgy érzitek az álomszakotokra nem fogtok bekerülni, és emiatt inkább hátrébb soroljátok, akkor a ponthatárok húzásánál könnyedén előfordulhat, hogy emiatt hiába lenne elég pontotok, mégsem vesznek fel benneteket, mert már előtte egy másik képzésre felvettek benneteket.
Pont emiatt az a fontos, hogy mindig azok a szakok szerepeljenek a listátok elején, ahova a legjobban be szeretnétek jutni.
Ha pedig biztosan tudjátok, hogy már nem szeretnétek bekerülni egy képzésre, akkor jobb, ha visszavonjátok.
Az egyetemi felvételi fontos dátumaival részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
