Eltérő véleményekkel jelentkeznek a diákok a csütörtök délelőtti érettségik után.
Középszinten 423-an, emelt szinten 4107 diák vizsgázott csütörtök délelőtt kémiából.
A középszintű vizsga 150 perces volt és általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó kérdéseket tartalmazott, amiket feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, tanult reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok, számítási feladatok és egy esettanulmány típusú probléma megoldásán keresztül kérdeztek ki a diákoktól.
Ellenben az emelt szintű kémia írásbeli vizsga 240 perces volt szintén általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó példákkal és feleletválasztásos kérdésekkel, táblázatkiegészítéssel, reakcióegyenletek kiegészítéssel, elemző feladatokkal, esettanulmány típusú problémafeladatokkal és számítási feladatokkal.
Az elérhető maximális pontszám mindkét szinten 100 pont.
A feladatlapokat ezúttal egyik szinten sem kapta meg az Eduline szerkesztősége, így azokat csak holnap reggel tudjátok megnézni. A többeket érintő, feltételezhetően valamilyen orvosi vagy természettudományos képzésre jelentkező diákok beszámolói alapján azonban emelt szintű érettségi kémiából meglehetősen megosztó lehetett-
Az Érettségi 2025 csoportban voltak, akik azt írták, a vizsga "gyászosan" sikerült, mások pedig abban reménykednek, hogy "csak kettes legyen." Olyan hozzászólás is érkezett azonban, amely szerint a kapott feladatlap "egészen baráti volt."
Nekem könnyebb volt, mint amire számítottam, de ettől független szerintem picit nehéz volt
- írta egy diák. Egy másik tanuló pedig hozzáfűzte, hogy szerinte az emelt szintű biológiához képest a kémia könnyű volt.
Akik jobban belementek a részletekbe, azok szerint a vizsga elméleti kérdései könnyűek, a számolás viszont nehéz volt.
A feladatlapok és a hozzájuk tartozó megoldókulcsok péntek reggel válnak elérhetővé az Oktatási Hivatal honlapján.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
