Eltérő véleményekkel jelentkeznek a diákok a csütörtök délelőtti érettségik után.
Középszinten 423-an, emelt szinten 4107 diák vizsgázott csütörtök délelőtt kémiából.
A középszintű vizsga 150 perces volt és általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó kérdéseket tartalmazott, amiket feleletválasztásos kérdések, táblázatkiegészítés, tanult reakcióegyenletek kiegészítése, elemző feladatok, számítási feladatok és egy esettanulmány típusú probléma megoldásán keresztül kérdeztek ki a diákoktól.
Ellenben az emelt szintű kémia írásbeli vizsga 240 perces volt szintén általános, szervetlen és szerves kémiára vonatkozó példákkal és feleletválasztásos kérdésekkel, táblázatkiegészítéssel, reakcióegyenletek kiegészítéssel, elemző feladatokkal, esettanulmány típusú problémafeladatokkal és számítási feladatokkal.
Az elérhető maximális pontszám mindkét szinten 100 pont.
A feladatlapokat ezúttal egyik szinten sem kapta meg az Eduline szerkesztősége, így azokat csak holnap reggel tudjátok megnézni. A többeket érintő, feltételezhetően valamilyen orvosi vagy természettudományos képzésre jelentkező diákok beszámolói alapján azonban emelt szintű érettségi kémiából meglehetősen megosztó lehetett-
Az Érettségi 2025 csoportban voltak, akik azt írták, a vizsga "gyászosan" sikerült, mások pedig abban reménykednek, hogy "csak kettes legyen." Olyan hozzászólás is érkezett azonban, amely szerint a kapott feladatlap "egészen baráti volt."
Nekem könnyebb volt, mint amire számítottam, de ettől független szerintem picit nehéz volt
- írta egy diák. Egy másik tanuló pedig hozzáfűzte, hogy szerinte az emelt szintű biológiához képest a kémia könnyű volt.
Akik jobban belementek a részletekbe, azok szerint a vizsga elméleti kérdései könnyűek, a számolás viszont nehéz volt.
A feladatlapok és a hozzájuk tartozó megoldókulcsok péntek reggel válnak elérhetővé az Oktatási Hivatal honlapján.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
