Véget ért a 2025-ös tavaszi érettségi időszak középszintű biológia vizsgája, amely idén is alaposan próbára tette a vizsgázókat. Mutatjuk, mi volt a véleményük a feladatokról.
A tanulóknak összesen 150 perc állt rendelkezésükre, hogy megoldják a kilenc, különböző típusú és nehézségű feladatot. A témák között szerepeltek többek között a hazai életközösségek jellemzői, a hajszálgyökerek felépítése és működése, a beporzás folyamata, a szarvasmarhák tenyésztése, a szem anatómiája, valamint egy „kromoszóma kártyajáték”.
Ezekkel a tárgyakkal folytatódnak az érettségi vizsgák a második héten
A vizsga végeztével sokan osztották meg első benyomásaikat és véleményüket az Érettségi 2025 nevű Facebook-csoportban. Több diák úgy érezte, hogy a feladatsor kifejezetten nehézre sikerült. Akadtak, akik nem rejtették véka alá csalódottságukat: volt, aki azt írta, gyakorlatilag csak tippelni tudott a kérdések jelentős részére.
Különösen megosztó volt a szarvasmarhákkal kapcsolatos feladat, amely sok vizsgázónak nem nyerte el a tetszését. Egyikük ironikusan így fogalmazott:
„Soha többet nem akarok szarvasmarhákat látni se.”
- a hozzászóláshoz pedig többen is csatlakoztak egyetértően.
Ugyanakkor, ahogy az lenni szokott, nem mindenki érezte teljes kudarcnak a vizsgát. Akadtak olyan diákok is, akik pozitívan nyilatkoztak a feladatokról. Egy hozzászóló például arról számolt be, hogy bár voltak nehezebb kérdések, és nem tudott mindenre biztos választ adni, összességében nehezebb vizsgára számított.
Magyar, matek, töri - mutatjuk a hivatalos megoldásokat középszinten
A biológiaérettségi tehát idén is alaposan megosztotta a vizsgázók véleményét – van, aki megkönnyebbülve, más pedig csalódottan fejezte be a feladatsort.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
