A legtöbbek szerencsére sikeres érettségit tettek.
A legtöbben (22 883 fő) "jó" érdemjegyet szereztek 2024-ben a középszintű magyarérettségin - derül ki az Oktatási Hivatal statisztikáiból.
A tavalyi évben összesen 72 370-en érettségiztek középszinten magyar nyelv és irodalomból. A statisztikák szerint ebből a tantárgyból a diákok átlageredménye 60,61 százalék lett, az osztályzatok átlaga pedig 3,66.
A vizsgázók jelentős többsége sikeresen megugrotta a sikeres érettségihez szükséges szintet magyarból. Elégtelen érdemjegyet 624 fő szerzett, ők tehát sajnos megbuktak a vizsgán.
Az osztályzatok eloszlását itt láthatjátok:
A bukások száma egyébként a kötelező vizsgatárgyakat nézve matematikából és történelemből magasabb, mint magyar nyelv és irodalomból. Matematikából középszinten 1115 fő szerzett 2024-ben elégtelen érdemjegyet, történelemből pedig 707-en.
Idén mintegy 140 ezren jelentkeztek felsőoktatási képzésre, ebből viszont mindössze 33 ezren mesterszakra, de még kevesebben vannak az első helyes jelentkezők, 11 ezren. De milyen pozíciókba lehet továbbmenni a mesterszakok után, és mennyit lehet keresni velük? Ezt járjuk most körbe.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg.
Pedagógusbérek, a 2026/2027-es tanév rendje, a tankerületi iskolák autonómiájának növelése, a szakképzés szabályai és a digitális képzések beszerzésének egyszerűsítése – ezekben a témákban indított társadalmi egyeztetést az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a megalakulása óta eltelt három hónapban.
Egységes bölcsődei bértábla bevezetését és átfogó bérrendezést sürget a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ). A szervezet szerint jelenleg akár bruttó 200-300 ezer forintos fizetéskülönbség is kialakulhat ugyanazon intézményben, hasonló szakmai tapasztalattal dolgozó munkatársak között attól függően, hogy melyik bérrendszer vonatkozik rájuk.
Milyen legyen a 21. századi egyetem, és milyen készségekre lenne szükségük a hallgatóknak? Hogyan lehetne könnyebb a középiskola és az egyetem közötti átmenet? Többek között ilyen kérdésekről beszélgetett fiatalokkal az EFOTT-on Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Mutatjuk, hogyan alakultak a ponthatárok intézményenként.
Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke a Start című műsorban több olyan szempontot is felvillantott, amelyet szerinte egy új teljesítményértékelési rendszer kidolgozásakor figyelembe kell venni. Szerinte az új modellt nem lehet a szakmai szervezetek bevonása nélkül megalkotni.
Már az első egyeztetések eredményt hoztak a pedagógusok sztrájkjogáról.
