Ilyen témakörök lehetnek a 2025-ös érettségin történelemből

Mutatjuk, hol tudjátok megnézni a részletes törtiérettségi vizsgakövetelményét közép- és emelt szinten.

2025- május 7-én írják a diákok a történelemérettségit. Mind közép-, mind emelt szinten két fő részre oszlik a vizsga:

  • az első részben rövid feladatokat kell megoldani,
  • a második részben pedig esszéfeladatok várják a diákokat.

Történelemérettségi 2025: erre figyeljetek a feladatoknál és az esszéknél

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vizsga hét nagy témakört ölel fel:

  1. Ókor
  2. Középkor
  3. Kora újkor
  4. Újkor
  5. Világháborúk kora
  6. Hidegháború
  7. Jelenkor

A témakörök megjelenési aránya a vizsgán változó, így nem lehet előre megmondani, hogy pontosan mik fognak benne szerepelni. Érdemes azonban több időt fordítani az újkori és modern történelem eseményeire, mivel ezek nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.

Az Oktatási Hivatal oldalán megtalálhatóak az érettségi vizsgatárgyak követelményei. Ezeket minden érettségi tárgyból érdemes átnézni. A történelem részletes vizsgakövetelményei ide kattintva érhetőek el.

Azt is fontos tudni, hogy mindkét szinten érvényesül az a szabály, miszerint a személynevek az eredeti helyesírással és magyar helyesírással is elfogadhatók, például Martin Luther/Luther Márton, és Jelačić/Jellasics mindkét alakja helyes.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.