Ilyen témakörök lehetnek a 2025-ös érettségin történelemből

Mutatjuk, hol tudjátok megnézni a részletes törtiérettségi vizsgakövetelményét közép- és emelt szinten.

2025- május 7-én írják a diákok a történelemérettségit. Mind közép-, mind emelt szinten két fő részre oszlik a vizsga:

  • az első részben rövid feladatokat kell megoldani,
  • a második részben pedig esszéfeladatok várják a diákokat.

Történelemérettségi 2025: erre figyeljetek a feladatoknál és az esszéknél

Az Oktatási Hivatal tájékoztatója szerint a vizsga hét nagy témakört ölel fel:

  1. Ókor
  2. Középkor
  3. Kora újkor
  4. Újkor
  5. Világháborúk kora
  6. Hidegháború
  7. Jelenkor

A témakörök megjelenési aránya a vizsgán változó, így nem lehet előre megmondani, hogy pontosan mik fognak benne szerepelni. Érdemes azonban több időt fordítani az újkori és modern történelem eseményeire, mivel ezek nagyobb hangsúlyt kapnak a vizsgán.

A legfontosabb tudnivalók a 2025-es érettségiről

Az Oktatási Hivatal oldalán megtalálhatóak az érettségi vizsgatárgyak követelményei. Ezeket minden érettségi tárgyból érdemes átnézni. A történelem részletes vizsgakövetelményei ide kattintva érhetőek el.

Azt is fontos tudni, hogy mindkét szinten érvényesül az a szabály, miszerint a személynevek az eredeti helyesírással és magyar helyesírással is elfogadhatók, például Martin Luther/Luther Márton, és Jelačić/Jellasics mindkét alakja helyes.

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.