Milyen részekből áll és hogyan pontozzák a középszintű magyarérettségit?

2024-től a középszintű magyarérettségi némileg máshogy néz ki, mint a korábbi években. Mutatjuk, milyen részekből áll és hogyan pontozzák.

  • Székács Linda

Míg 2024 előtt az I. rész egy szövegértés és egy gyakorlati feladatból állt, a II. részben pedig a tanulók kiválaszthatták, hogy egy műértelmező esszét írnak, vagy pedig egy összehasonlító elemzést, addig 2024-től a vizsga

  • I. része egy szövegértés feladatból és egy irodalmi és nyelvtani  "kvízből" áll.
  • a II. részből pedig kikerült az összehasonlító elemzés. Helyette egy műértelmezés és egy témakifejtő esszé közül választhatnak a vizsgázók.

Középszinten a magyar írásbelivel összesen 100, a szóbelivel pedig 50 pontot lehet szerezni.

Az írásbeli pontozása a következőképpen oszlik el:

I. rész:

  • szövegértési-nyelvi feladatsor - 40 pont
  • irodalmi feladatlap - 20 pont
Mindezek megoldására 90 perce lesz az érettségizőknek.

II. rész

A vizsga második részét 150 perc alatt kell megoldani, ebben

  • a műértelmezés vagy témakifejtő dolgozat/esszé írása maximum 40 pontot ér.

A feladatlap megoldása során a súlyos helyesírási hibák és a csúnya, rendezetlen íráskép mínuszpontokkal járhat. A helyesírási hibákért 8, az írásképért 2 pontot vonhatnak le.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.