Ilyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb gazdasági szakokon a 2024-es felvételin

Gazdálkodás és menedzsment szakot jelöltek meg a legtöbben az első helyen, amit szorosan a kereskedelem és marketing követett.

  • Rodler Lili

Akik idén fognak érettségizni, azoknak már kell lennie egy elképzelésnek arról, hogy milyen irányba szeretnének majd továbbtanulni, hiszen hamarosan meg kell jelöljék az általuk kiválasztott egyetemeken az adott képzéseket. A felvételin legfeljebb hat jelentkezési helyet lehet megjelölni; hármat ingyen, hármat pedig 2-2 ezer forint ellenében. Ehhez szeretnénk egy kis útmutatással szolgálni, ha a legnépszerűbb gazdasági képzések valamelyike foglalkoztat benneteket.

A Top 10-es listánk szerint a legtöbb diák gazdálkodás és menedzsment szakot jelölt meg idén az első helyen, mint választott képzés, valamelyik egyetemen. Ennek megfelelően a Corvinus Egyetem szép magas 443 pontos határt húzott a felvételhez. A BGE ezzel szemben 370 pontnál és az ELTE 409 pontnál állította be a ponthatárát.

Mutatjuk, milyen pontokkal lehetett bejutni idén a legnépszerűbb gazdasági szakokra:

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 370
  • CORVINUS: 443
  • ELTE: 409

kereskedelem és marketing

  • ÓE: 371
  • ELTE: 406
  • BGE: 371 (angol)
  • PTE: 377
  • SZTE: 368

nemzetközi gazdálkodás:

  • CORVINUS: 378 (angol)
  • ELTE: 426
  • DE: 399
  • BME: 420

pénzügy és számvitel

  • ELTE: 406
  • BME: 419
  • BGE: 371

turizmus-vendéglátás

  • BGE: 371
  • PTE: 348
  • PE: 413

A döntésben nem csak a ponthatárok segíthetnek. Érdemes lehet az adott egyetem nyílt napjára is elmennetek.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.