Az idén felvételizetteknek már javában zajlik az első egyetemi szemeszterük, viszont sokan vannak, akik most fognak lassan egyetemet választani és azon belül is képzést. Mutatjuk milyen ponthatárt kellett megugrania a 2024-es felvételizőknek az öt legnépszerűbb műszaki képzésen.
Ahogy korábban a ponthatárok kihirdetésnél megírtuk, 120 990 jelentkező közül idén 11 635-en jelölték meg első helyen valamilyen műszaki alapképzést a felsőoktatási felvételin. A legtöbben gépészmérnök alapképzésre szerettek volna bejutni, amit szorosan utána követett a villamosmérnöki képzés.
Akik idén fognak érettségizni, azoknak már kell lennie egy elképzelésnek, hogy milyen irányba szeretnének majd továbbtanulni, hiszen hamarosan meg kell jelöljék az általuk kiválasztott egyetemeken az adott képzéseket. A felvételin legfeljebb hat jelentkezési helyet lehet megjelölni; hármat ingyen, hármat pedig 2-2 ezer forint ellenében Ehhez szeretnénk egy kis útmutatással szolgálni, hogy ha esetleg műszaki irányba gondolkodnátok.
Mutatjuk milyen ponthatárokat húztak a 2024-es felvételi TOP 5 műszaki képzésén a szakokat meghirdető egyetemek:
gépészmérnöki
villamosmérnöki
építészmérnöki
járműmérnöki
mechatronikai mérnöki
A döntés elősegítésében nem csak a ponthatárok segíthetnek. Érdemes lehet az adott egyetem nyílt napjára is elmennetek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
