Őszi érettségi 2024: itt vannak a matematika érettségi feladatai és megoldásai

Mutatjuk, milyen feladatokat kellett megoldaniuk a diákoknak.

  • Eduline

Kedden tartották az őszi matematika érettségit, amin középszinten 168 helyszínen 1128, emelt szinten 22 helyszínen 79 vizsgázó tett érettségi vizsgát – írja az Oktatási Hivatal.

A matematika középszintű írásbeli 180 percig tartott. Az első rész 12 feladatból állt, ami az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzi. A második feladatlap két részre oszlik: az „A" rész három (egy vagy több kérdésből álló) feladatot tartalmaz; a „B" rész pedig három, egymással megegyező pontszámú feladatot , amelyekből a vizsgázóknak kettőt kell megoldaniuk, és csak ez a kettő értékelhető.

A középszintű érettségi feladatsorát itt, a megoldásokat pedig itt tudjátok megnézni.

Az emelt szintű feladatsorokat itt érhetitek el, azok megoldásait pedig itt találjátok.

A hétfői magyar érettségiről ebben a cikkünkben olvashattok:

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.