Ezeket fontos tudni, ha ősszel előrehozott érettségit tennétek

Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az idei őszi érettségikre. Mutatjuk, miket érdemes tudni, ha előrehozott érettségi vizsgát tennétek.

  • Székács Linda

Szeptember 5-én lejár a jelentkezési határidő az idei őszi érettségi vizsgákra. Eddig jelentkezhetnek az érettségire azok, akik rendes, előrehozott, szintemelő, pótló, javító, ismétlő vagy kiegészítő érettségi vizsgát tennének.

Ha előrehozottan érettségiznétek az őszi vizsgaidőszakban, fontos tudni, hogy ezt nem minden vizsgatárgyból tehetitek meg. Előrehozottan vizsgázni csak digitális kultúrából és idegen nyelvekből lehet, amennyiben pedig a vizsgátok sikeres lesz, ezeket a tárgyakat a következő évben már nem kell tanulnotok.

Amennyiben viszont a vizsga sikertelen, pótló- vagy javító érettségi vizsgára leghamarabb csak a következő vizsgaidőszakban, tehát tavasszal jelentkezhettek.

Ebben az esetben egyébként akár a vizsga szintjét is megváltoztathatjátok. Ha például az előrehozott érettségin emelt szintű vizsgát tettetek, de valami miatt meggondoljátok magatokat, dönthettek úgy, hogy a pótló- vagy javító vizsgán mégis inkább középszinten próbálkoztok.

Ha viszont javító vizsgát tesztek, akkor a korábbi eredményetektől függetlenól minden vizsgarészt meg kell ismételnetek, tehát az írásbelit és a szóbelit is.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.