Szeptember 5-ig lehet jelentkezni az idei őszi érettségikre. Mutatjuk, miket érdemes tudni, ha előrehozott érettségi vizsgát tennétek.
Szeptember 5-én lejár a jelentkezési határidő az idei őszi érettségi vizsgákra. Eddig jelentkezhetnek az érettségire azok, akik rendes, előrehozott, szintemelő, pótló, javító, ismétlő vagy kiegészítő érettségi vizsgát tennének.
Ha előrehozottan érettségiznétek az őszi vizsgaidőszakban, fontos tudni, hogy ezt nem minden vizsgatárgyból tehetitek meg. Előrehozottan vizsgázni csak digitális kultúrából és idegen nyelvekből lehet, amennyiben pedig a vizsgátok sikeres lesz, ezeket a tárgyakat a következő évben már nem kell tanulnotok.
Amennyiben viszont a vizsga sikertelen, pótló- vagy javító érettségi vizsgára leghamarabb csak a következő vizsgaidőszakban, tehát tavasszal jelentkezhettek.
Ebben az esetben egyébként akár a vizsga szintjét is megváltoztathatjátok. Ha például az előrehozott érettségin emelt szintű vizsgát tettetek, de valami miatt meggondoljátok magatokat, dönthettek úgy, hogy a pótló- vagy javító vizsgán mégis inkább középszinten próbálkoztok.
Ha viszont javító vizsgát tesztek, akkor a korábbi eredményetektől függetlenól minden vizsgarészt meg kell ismételnetek, tehát az írásbelit és a szóbelit is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
