Néhány nappal a ponthatárhúzás előtt még mindig furcsaságokat mutat az E-felvételi rendszere? Pánikra semmi ok, mutatjuk, mi lehet az oka ennek.
Miért lehet, hogy mindhárom jelentkezési helyemen 0 pontom van? - ilyen és ehhez hasonló kérdések tucatjai özönlötték el az elmúlt napokban az egyik érettségis Facebook-csoportot és az Eduline postaládáját is.
Vannak, akik azt írják; három jelentkezési hely közül egyelőre csak kettőnél látnak pontokat az E-felvételiben és azok is nagyon különbözőek, másoknál alig több mint egy héttel a ponthatárhúzás előtt is nulla pontot mutat a rendszer.
Aggodalomra azonban semmi ok. Erre figyelmeztet az Oktatási Hivatal is, ami a felvi.hu-n azt írja;
Mind az Oktatási Hivatal, mind pedig a felsőoktatási intézmények kollégái folyamatosan dolgozzák fel a feltöltött dokumentumokat, beérkezett adatokat. A munka egészen a ponthatárok megállapításáig tart, és ez hatással van az E-felvételiben megjeleníthető felvételi pontszámokra is.
Ha tehát nulla pontot mutat a felvételi rendszere, az egyszerűen azt jelenti, hogy a feltöltött dokumentumokat még nem dolgozták fel.
"Fontos: ha még van feldolgozatlan dokumentum (ez ellenőrizhető a Dokumentumok menüpontban), vagy még nem érkezett be valamilyen idei közhiteles elektronikus eredmény (lásd a Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontban), akkor a pontszámok sem lehetnek még véglegesek. Ugyanígy a felsőoktatási intézmények is végzik még a saját adataik rögzítését – intézményi pontok, vizsgaeredmények, mesterképzés részpontszámok –, amelynek eredménye szintúgy változtathat a pontszámokon" - teszik hozzá.
A pontszámaitokat az E-felvételi "Jelentkezések és pontszámok" menüpontjában nézhetitek meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
