Néhány nappal a ponthatárhúzás előtt még mindig furcsaságokat mutat az E-felvételi rendszere? Pánikra semmi ok, mutatjuk, mi lehet az oka ennek.
Miért lehet, hogy mindhárom jelentkezési helyemen 0 pontom van? - ilyen és ehhez hasonló kérdések tucatjai özönlötték el az elmúlt napokban az egyik érettségis Facebook-csoportot és az Eduline postaládáját is.
Vannak, akik azt írják; három jelentkezési hely közül egyelőre csak kettőnél látnak pontokat az E-felvételiben és azok is nagyon különbözőek, másoknál alig több mint egy héttel a ponthatárhúzás előtt is nulla pontot mutat a rendszer.
Aggodalomra azonban semmi ok. Erre figyelmeztet az Oktatási Hivatal is, ami a felvi.hu-n azt írja;
Mind az Oktatási Hivatal, mind pedig a felsőoktatási intézmények kollégái folyamatosan dolgozzák fel a feltöltött dokumentumokat, beérkezett adatokat. A munka egészen a ponthatárok megállapításáig tart, és ez hatással van az E-felvételiben megjeleníthető felvételi pontszámokra is.
Ha tehát nulla pontot mutat a felvételi rendszere, az egyszerűen azt jelenti, hogy a feltöltött dokumentumokat még nem dolgozták fel.
"Fontos: ha még van feldolgozatlan dokumentum (ez ellenőrizhető a Dokumentumok menüpontban), vagy még nem érkezett be valamilyen idei közhiteles elektronikus eredmény (lásd a Közhiteles nyilvántartásokból származó információk menüpontban), akkor a pontszámok sem lehetnek még véglegesek. Ugyanígy a felsőoktatási intézmények is végzik még a saját adataik rögzítését – intézményi pontok, vizsgaeredmények, mesterképzés részpontszámok –, amelynek eredménye szintúgy változtathat a pontszámokon" - teszik hozzá.
A pontszámaitokat az E-felvételi "Jelentkezések és pontszámok" menüpontjában nézhetitek meg.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
