Július 3-án hivatalosan is véget ért a 2024-es tavaszi érettségi, hamarosan pedig érkeznek a ponthatárok. Mutatjuk, mi dolga van még a felvételizőknek.
Két hónapon át, május 3. és július 3. között 1161 helyszínen több mint 112 700-an vizsgáztak a 2024-es a tavaszi érettségin. A diákok az írásbeliket már májusban letudták, június 5-12. között pedig az emelt szóbelik következtek, amiket végül a középszintű szóbelik zártak.
Bár a nehezén már túl vannak az érettségizők, néhány dologra még oda kell figyelniük a következő hetekben.
Meddig tart az ügyintézés?
Az E-felvételi rendszerében az ügyintézési időszak július 10-ig tart. Eddig lehet:
Fontos azonban tudni, hogy új jelentkezést csak akkor lehet felvenni, ha egy adott szaknak a jelentkezés során már az állami ösztöndíjas formája meg lett jelölve. Ebben az esetben költségtérítéses párját is hozzá lehet adni a jelentkezéshez.
Mikor jönnek a ponthatárok?
A ponthatárokra sem kell már sokat várni, július 24-én ugyanis azok is kiderülnek. Az ország több pontján idén is szerveznek erre az alkalomra ponthatárváró rendezvényeket. A budapesti, a szegedi és a veszprémi Pont Ott Partiról is kikerültek már információk.
Ezen a napon a hivatalos ponthatárokon túl az Eduline-on sorra vesszük majd, hogy mik a legnépszerűbb szakok, megnézzük, milyen képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat, hová került be a legtöbb elsőéves, de ott leszünk a budapesti Pont Ott Partin is, ahol majd a felvételizőkkel beszélgetünk.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
