Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Alig néhány hét múlva, július 10-én véget ér a 2024-es egyetemi felvételi ügyintézési időszaka. Mutatjuk, mikor nem érdemes élni a sorrendmódosítás lehetőségével.
Az ügyintézési időszak során amellett, hogy lehetőségetek van hiánypótlásra és az adataitok módosítására, egyszeri alkalommal módosíthatjátok a jelentkezési sorrendeteket. Mivel azonban ezt követően már nem lesz lehetőségetek a jelentkezési sorrendetek variálására, érdemes nagyon átgondolni, hogy mikor használjátok el ezt a lehetőségetek.
Ha például valami miatt megváltozott az elképzelésetek és egy a listátokban korábban hátrébb sorolt egyetemre vagy képzésre mennétek, mindenképp érdemes sorrendet módosítanotok. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor fontos tudni, hogy új képzést ilyenkor már nem vehettek fel a jelentkezési listátokba, tehát csak a meglévő jelentkezési helyeiteket tudjátok variálni.
Szintén érdemes lehet fontolóra venni a sorrendmódosítást akkor is, ha idő közben elköltöztetek, vagy költözés előtt álltok, és inkább egy olyan egyetemre mennétek, ami közelebb van az új lakhelyetekhez.
NEM érdemes ugyanakkor sorrendet módosítani, ha
A képzés törlése ugyanis nem zárja ki a sorrendmódosítás lehetőségét, így az utóbbira továbbra is lesz lehetőségetek, ha az utolsó pillanatban is módosítanátok a sorrendeteket.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.