Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Mutatjuk, kiknek és mennyit kell fizetni az érettségiért.
Az intézmény fenntartójától függetlenül az érettségi bizonyítvány megszerzéséig az érettségi vizsga ingyenes azok számára, akiknek van tanulói jogviszonya. Ez lehet szakképzésben tanuló vagy felnőttképzési jogviszony is.
Továbbá nem kell fizetni az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgájáért. Illetve ingyenes a végzettséggel rendelkező szakgimnáziumi tanulóknak az egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsgája is, illetve első alkalommal a javító- és pótló vizsga - írja az Oktatási Hivatal.
Mindenki másnak azonban mélyen a zsebébe kell nyúlni. A vizsgák árait minden évben a minimálbér összegéhez igazítják. Ez 2024-ben bruttó 266 800 forint.
A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a vizsgázóknak az Oktatási Hivatal számára, ami 2024-ben vizsgánként kereken 40 ezer forint. Az emelt szintű vizsgáért cserébe viszont már a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét kell fizetni, ami tantárgyanként 67 ezer forint.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.