Mennyibe kerül az érettségi 2024-ben?

Mutatjuk, kiknek és mennyit kell fizetni az érettségiért.

  • Székács Linda

Az intézmény fenntartójától függetlenül az érettségi bizonyítvány megszerzéséig az érettségi vizsga ingyenes azok számára, akiknek van tanulói jogviszonya. Ez lehet szakképzésben tanuló vagy felnőttképzési jogviszony is.

Továbbá nem kell fizetni az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgájáért. Illetve ingyenes a végzettséggel rendelkező szakgimnáziumi tanulóknak az egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsgája is, illetve első alkalommal a javító- és pótló vizsga - írja az Oktatási Hivatal.

Mindenki másnak azonban mélyen a zsebébe kell nyúlni. A vizsgák árait minden évben a minimálbér összegéhez igazítják. Ez 2024-ben bruttó 266 800 forint.

A középszintű érettségi vizsgáért a minimálbér 15 százalékának megfelelő, ezer forintra kerekített összeget kell fizetnie a vizsgázóknak az Oktatási Hivatal számára, ami 2024-ben vizsgánként kereken 40 ezer forint. Az emelt szintű vizsgáért cserébe viszont már a minimálbér 25 százalékának ezer forintra kerekített összegét kell fizetni, ami tantárgyanként 67 ezer forint.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.