Ezeket a feladatokat kapták a középszintű mozgóképkultúra és médiaismeret érettségin

A spanyol után, május 24-én 17 órakor véget ért a mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi, amelyet a vizsgázóknak 180 perc alatt kellett teljesíteniük. Mutatjuk milyen feladatokat kaptak középszinten.

Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint mozgóképkultúra és médiaismeret vizsgatárgyból középszinten 120 helyszínen 904, emelt szinten 12 helyszínen 66 vizsgázó érettségizett.

Itt van minden eddigi érettségi nem hivatalos és hivatalos megoldása

 

A közép- és emelt szintű írásbeli érettségi vizsga feladatsora tartalmaz egy DVD-re rögzített, 5-15 perc hosszúságú filmrészletet vagy televíziós műsorrészletet. A vizsga három feladattípusból áll: fogalom- és tárgyismeret; mozgóképi szövegértés; média miniesszé. Az elérhető maximális pontszám középszinten 50 (10+25+15) pont, emelt szinten 60 (15+30+15) pont.

A mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi középszintű feladatsora:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.