Felvételi 2024: kinek és mikor kell alkalmassági vizsgát tennie?

Az alkalmassági vizsga egyes szakok felvételijénél elengedhetetlen. Mutatjuk ennek a részleteit.

  • Eduline

Kinek kell alkalmassági vizsgát tennie?

A Felvin, az intézményi meghirdetések résznél, valamint az egyetemek saját oldalain találjátok, hogy az általatok kiválasztott szakhoz kell-e felvételi vagy alkalmassági vizsga. Korábbi cikkünkben összefoglaltuk, hogy mely szakokon elengedhetetlenek ezek a vizsgák.

Mikor kezdődnek?

Az időpontok egyetemenként eltérhetnek, azonban többnyire májusban és júniusban tartják a vizsgákat. Erről értesítést is fogtok kapni, amelyet az adott felsőoktatási intézmény küldi ki, de ha az első vizsga időpontja előtt egy héttel még nem kaptatok ilyen tartalmú levelet, akkor célszerű az adott intézménynél érdeklődni ezzel kapcsolatban.

Kell érte fizetni?

Ez is egyetemtől függ. Van olyan intézmény, ahol ingyenes a vizsga, azonban több helyen fizetnetek kell érte. A vizsga díja általában 4000 forint szokott lenni.

Hogyan értékelik a vizsgát?

Az alkalmassági vizsgán kétfajta értékelést kaphattok: „megfelelt” vagy „nem felelt meg”. Aki nem jelenik meg vagy „nem felelt meg” eredményt kap, az nem kerülhet be a kiválasztott szakra (akkor sem, ha egyébként elegendő pontja lenne hozzá).

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.