Szokványos szövegek, szokványos feladatok - így jellemzik a diákok a csütörtöki emelt szintű angolérettségit,
"Három rossz után végre egy tantárgy, amiből sikerélményem volt" - így vette fel a telefont a 18 éves Zsombor az emelt szintű angolérettségi után.
Míg az elmúlt napok tantárgyaiból; magyarból, matekból és töriből jellemzően 2-6 ezren vizsgáztak emelt szinten, addig angolból összesen 20 824 diák adott számot magasabb szintén a tudásáról a 34 491 középszinten érettségiző diák mellett.
A 13:00-kor befejeződött vizsga ugyanúgy négy részből épült fel, mint a középszintű érettségi, azzal a különbséggel, hogy ezek megoldása - értelemszerűen - magasabb szintű nyelvtudást igényelt, és emiatt több időt is kaptak a vizsgázók. A szövegértést 70, a nyelvhelyességet 50, a hallott szövegértést 30, az íráskészség feladatrészt pedig 90 perc alatt kellett megoldaniuk. Ezek mindegyikével maximum 30 pontot szerezhettek, így tehát az írásbeli vizsga összesen 120 pontos.
Az emelt szintű vizsgáról az Eduline által megkérdezett diákok boldogan jöttek ki; úgy vélik, az meglepően (már-már túlságosan is) könnyű volt. Néhányuk egyenesen unatkozott a vizsgarészek között, az egyik diák például az Érettségi 2024 nevű Facebook-csoportban azt írta;
jobban kellett koncentrálnia arra, hogy nehogy elaludjon az unalomtól, mint magára a vizsgára.
Az olvasott szövegértés feladatrészben a diákok találkoztak lyukas szöveggel és igaz-hamis feladatokkal is, amik közül mindet könnyen és gyorsan meg tudták oldani. Az Ócsán érettségizett Odett szerint egyedül a szövegértés utolsó feladata volt egy kicsit gondolkodósabb, ami a mesterséges intelligenciáról szólt.
A lány a nyelvhelyesség részt is nagyon könnyűnek találta. Úgy véli, a korábbi évek feladatsorainál némileg talán könnyebb is volt.
"Aki foglalkozik egy kicsit az angollal, annak nem szabadott, hogy problémát okozzon" - mondta.
A hallás utáni szövegértés feladatrészről ő is és a Budapesten érettségizett Lídia is azt mondták: bár izgultak amiatt, hogy jó minőségű lesz-e a szöveg, szerencsére semmiféle technikai hiba nem volt az érettségi alatt, és a hanganyag minősége, a beszélők akcentusa is teljesen rendben volt. Érthető és könnyű szövegeket kaptak, sőt, az egyik, egy elveszett macskáról szóló hanganyag zenéje még meg is nevettette a vizsgázókat.
Egyes településeken és iskolákban ugyanakkor nem voltak ilyen szerencsések. Vannak, akik azt írják, náluk a laptop, máshol a magnó állt le vagy akadozott.
A vizsga utolsó részében az érettségizőknek itt is leveleket kellett írniuk. Az egyikben egy klubba kellett jelentkezniük, a másodikban pedig egy levélre válaszolva tanácsot adniuk és leírniuk a véleményüket csakúgy, mint a középszintű érettségiben. Ezzeket barátságos témáknak találták, a leveleket pedig mindannyian könnyen és gyorsan megírták.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
