Bár idén sokan számítottak gazdasági feladatokra a matekérettségin, még az emelt szintű feladatsorban sem kerültek elő. Mutatjuk, mennyire találták nehéznek a diákok az emelt matek írásbelit.
Az idei az év az első, amikor az diákok az új 2020-as NAT alapján adnak számot a tudásukról, emiatt a közép-és az emelt szintű matekérettségi is változott, igaz csak a tematikájában, a vizsga szerkezete azonban ugyanolyan maradt.
Idén is a matek írásbeli első részében négy feladatot kellett megoldania az emelt szinten vizsgázóknak, ezek közül pedig három több részkérdést is tartalmazott a feladatlap. A második rész öt, egyenként 16 pontot érő feladatból állt, ezek közül legalább kettőben a gyakorlati életben előforduló szituációból származó problémát kellett a diákoknak a matematika nyelvére lefordítani, majd az ehhez kapcsolódó kérdésekre válaszolni. A második részben azonban az öt feladatból csak négyet kellett megoldaniuk.
"Teljesen átlagos volt az emelt matek, két óra alatt végeztem"
- mondta az Eduline-nak a budapesti gimnazista Áron, akinek ezután még bőven volt ideje átnézni a megoldásait.
Áron hozzátette, hogy a feladatok között szerepelt például, hogy hányan foghattak kezet egy focimeccsen, amit egy gráf segítségével több lépésben ki lehetett számolni. A gúla térfogatának maximalizása pedig egy olyan példa volt a gimnazista szerint, ami a hétköznapi életben, egyes munkakörökben is előfordulhat. Áron azt viszont érdekesnek találta, hogy bár sokan számítottak gyűjtőjáradékra vagy annuitásra, egyetlen gazdasági feladat sem szerepelt a feladatsorban.
A szintén budapesti gimnazista Benjáminnak egyik feladat sem okozott különösebb nehézséget, bár szerinte az exponenciális függvény inverze többeket meglephetett. A második részben a margitszigeti futók átlagsebességének kiszámolását is könnyűnek találta, hiszen a megoldáshoz csak egy egyenletrendszert kellett felírni. Benjámin a feladatsort két óra alatt megírta, de kihasználta a hátralévő időt, és még egyszer alaposan átnézte a számításait.
Egy-két apró figyelmetlenségi hibát javítottam, ami nálam azért elő szokott fordulni, így összességében 90 százalék feletti eredményre számítok.
- tette hozzá Benjámin.
Az első részre összesen 51 pontot kaphattak a tanulók, míg a másodikra 64-et, így összesen 115 pontot szerezhetnek az írásbelin. Ha valakinek az írásbeli rosszul sikerült, a szóbelin még javíthat, hiszen emelt szinten mindenkinek kell szóbeliznie is matekból.
| Érettségizzetek velünk! |
Mint minden évben, az Eduline-on idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről. A vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk téjékozódhattok elsőként. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként pedig arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2024-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
