Az emelt szintű érettségi egyes szakokon továbbra is követelmény a felsőoktatási felvételi során, azonban vannak, akik ezt is kipipálhatják, ha ezzel a vizsgával rendelkeznek.
Egyes szakokon a felvételi feltételeként meghatározott emelt szintű érettségi kiváltható egy legalább 25 százalékos eredményű felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával – tájékoztat róla a felvi.hu.
Ezt csak abban az esetben lehet megtenni, ha a felvételiző rendelkezik:
Továbbá azt is érdemes tudni, hogy csak közismereti vizsgatantárgyból és legfeljebb három felsőoktatási szakmai vizsgára lehet jelentkezni.
A jelentkezéseket április 30-ig kell írásban benyújtani. A vizsga ingyenes, eredménye pedig akkor lesz megfelelt, ha a vizsgázó eléri a 25%-ot. Ezzel ki lehet váltani az emelt szintű érettségit, amiért így is jár a többletpont az egyetemeken. Ehhez azonban olyan közismereti tárgyból kell jelentkezni a vizsgára, amit a kiválasztott szakon elvárnak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
