Az ország mintegy 92 helyszínén zajlanak a vizsgák.
"Az idei őszi érettségi november 9. és 13. között 92 helyszínen, 956 tantárgyi bizottság előtt, több mint 10 500 emelt szintű szóbeli vizsgával folytatódik" - számolt be róla az Oktatási Hivatal.
Az őszi vizsgaidőszak október 16-án a magyar nyelv és irodalom írásbelivel kezdődött, majd az írásbeli vizsgák október 27-én spanyol nyelvvel, fizikával és ének-zenével értek véget.
Az Oktatási Hivatal korábbi tájékoztatója szerint idén ősszel 193 intézményben több mint 20 ezren érettségiztek, akik rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgákat is tettek. Az érettségik nagy része előrehozott (47,3%) és szintemelő (24,6%) volt, őket követték a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%).
Az emelt szintű szóbelik után a középszintű szóbeli vizsgák következnek november 20. és 24. között.
Arról, hogy hogyan pontozzák az írásbeliket itt, arról pedig, hogy hány százaléktól van meg a kettes, a hármas, a négyes vagy az ötös itt olvashattok.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
