Október 16-án a magyar nyelv és irodalom vizsgával indul az őszi érettségi időszak.
193 intézményben körülbelül 20 524 diák tesz valamilyen érettségi vizsgát az elkövetkezendő hetekben - tette közzé az adatokat az Oktatási Hivatal.
Az őszi érettségi eredetileg október 13-án indult volna a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbeli vizsgával, erre viszont az idei őszi vizsgaidőszakban nem volt jelentkező, ezért az írásbelik csak hétfőn, vagyis ma reggel 8-kor kezdődnek a magyar nyelv és irodalommal.
Az őszi vizsgaidőszakban rendes, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló és javító, valamint előrehozott vizsgát lehet tenni. A napokban közzétett friss adatok szerint a vizsgák közel fele (47,3%) előrehozott, valamint szintemelő (24,6%). Ezeket követik a javító (12,7%), a rendes (7,6%), az ismétlő (4,9%) és a kiegészítő (1,7%), valamint a pótló vizsgák (1,1%). Az érettségizők várhatóan több mint 23200 vizsgát tesznek: mintegy 10 500-at emelt, 12 700-at pedig középszinten.
Az írásbeli vizsgák október 27-én az olasszal érnek véget, a szóbelik pedig novemberben lesznek; emelt szinten november 9-13., középszinten pedig november 20-24. között.
A vizsgabeosztást ide kattintva találjátok.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
