Ilyenek voltak a keresztféléves felvételi ponthatárai 2023-ban

Napokon belül kezdődik a felvételi a 2024 februárjában induló egyetemi képzésekre. Mutatjuk, milyenek voltak a ponthatárok az előző keresztféléves felvételiben.

  • Székács Linda

Várhatóan október 15-én megnyílik a felvételi rendszere, ettől kezdve pedig egy hónapig, november 15-ig adhatják le az ügyfélkapuval hitelesített jelentkezésüket azok, akik valamelyik egyetem februárban induló képzésére szeretnének bekerülni.

A keresztfélévben az egyetemek általában jóval kevesebb szakot hirdetnek meg, mint amennyit az általános felvételi eljárás esetében, sőt, vannak olyan intézmények, amik alapszakot nem is, hanem csak mesterképzéseket hirdetnek meg februári kezdéssel. Ne lepődjetek meg tehát, ha esetleg most nem tudtok jelentkezni az általatok kiválasztott képzésre.

Azt, hogy milyenek voltak a ponthatárok a tavalyi keresztféléves felvételiben, ide kattintva tudjátok megnézni. Ugyanakkor ne felejtsétek el, hogy tavaly februárban még a régi felvételi rendszer szerint számolták a pontjaitokat, mostanra viszont megszűntek a minimumponthatárok, és az általános felvételi eljárás pontszámai is jóval alacsonyabbak voltak, mint a korábbi években.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.