Fontos határidő közeleg: Eddig jelentkezhettek az őszi érettségi vizsgákra

Elindult a jelentkezés az őszi érettségikre, mutatjuk, hol és meddig adhatjátok le a jelentkezési lapotokat.

  • Székács Linda

Augusztus 22-től szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségi vizsgákra, amik a 2023/24-es tanév rendje szerint idén október 13-án a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgákkal kezdődnek. Az írásbelik október 27-ig tartanak majd, az emelt szintű szóbeli vizsgák november 9-13., a középszintű szóbelik pedig november 20-24. között lesznek. A részletes tantárgyi bontást ebben a cikkünkben nézhetitek meg:

 

Az Oktatási Hivatal felhívása szerint, ha már rendelkeztek érettségi bizonyítvánnyal, akkor a jelentkezéseteket kizárólag a kormányhivataloknál nyújthatjátok be, míg ha idén ősszel érettségiztek először (mert például előrehozott érettségit tesztek) abban a középiskolában vagy szakképző intézményben kell jelentkeznetek, amelyikkel jogviszonyban álltok. Ha ez az intézmény nem szervez érettségi vizsgát, akkor a kijelölt középiskolában vagy szakképző intézményben kell leadnotok a jelentkezési lapotokat.

A jelentkezésről bővebben ide kattintva olvashattok.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.