Az ELTE-n 477-nél, a Pázmányon 467-nél húzták meg az államilag támogatott jogászképzés ponthatárát, de a nagy vidéki egyetemeken sem volt sokkal alacsonyabban a limit. Egy intézményben volt csak négyszáz pont alatt a határ.
Az idei felvételin a jogászképzés a negyedik legnépszerűbb szak a magyar felsőoktatásban: idén 5641-en felvételiztek valamelyik egyetem képzésére, több mint négyezren ráadásul első helyen jelölték meg a jelentkezési lapon. A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre szeretne bekerülni, aa nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladja az 1300-at. Ugyanakkor sokan választották a legnagyobb vidéki tudományegyetemek jogászképzését is: Pécsett, Szegeden és Debrecenben is több százan próbálnak nappalis, állami ösztöndíjas helyet szerezni.
Innen érhető el a 2023-as ponthatárok teljes listája.
Lássuk a jogászképzés 2023-as, végleges ponthatárait (nappali, állami ösztöndíjas):
Tavalyhoz képest egyébként a magas ponthatárok ellenére közel hatszáz fővel többen jelentkeztek erre a szakra. 2022-ben 5078-an adták le a jelentkezésüket erre a képzésre, idén viszont, ahogy fentebb már írtuk is, 5641-en.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
