BME ponthatárok: építőmérnök már 320 ponttól lehetsz, ha önköltségesre jelentkeztél, nehezebb a dolgod, mint az állami képzésre jelentkezőknek

A BME sem könnyítette meg jövendőbeli hallgatói dolgát: magasak a ponthatárok szinte minden szakon. De csak szinte: építőmérnöknek például be lehet jutni már 310 ponttal is. Van több olyan szak is, ahová nehezebb volt bejutni önköltséges képzésre, mint államilag támogatottra.

  • Eduline

Innen érhetitek el a 2023-as ponthatárok teljes listáját.

A legnépszerűbb BME-s alapszakok ponthatárai:

  • Mechatronikai mérnöki

    Ponthatár: állami: 414, önköltséges: 401,
  • Vegyészmérnöki

    Ponthatár: állami: 398, önköltséges 416,
  • Fizika

    Ponthatár: állami: 396, önköltséges: 420,
  • Mérnökinformatikus

    Ponthatár: állami: 399, önköltséges: 416,
  • Építőmérnöki alapszak

    Ponthatár: állami: 310, önköltséges: 326,
  • Nemzetközi gazdálkodás

    Ponthatár: állami: 419, önköltséges:400.

Közvetítésünket a ponthatárok alakulásáról itt tudod követni:

 

Eljött a ponthatárok napja - kövessétek velünk élőben!

Ahogy az érettségik idején, úgy a felvételi pontszámok kihirdetésekor is érdemes velünk tartanotok. Egész délután és este érkezünk a legújabb hírekkel, pontszámokkal, tippekkel és korábbi összefoglaló anyagainkkal, de élőben tudósítunk a Budapest Parkban megrendezett Pont Ott Partiról is.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.