455 és 420 - ilyenek az idei ponthatárok az ELTE legnépszerűbb képzésein

Idén több mint 31 ezren jelentkeztek az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Mutatjuk a ponthatárokat a legnépszerűbb képzéseken.

  • Székács Linda
  • Tornyos Kata
A legtöbb jelentkezőt a bölcsészkar vette fel, amelyet a Gazdálkodástudományi Kar (elsőéves), valamint a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (elsőéves) követ. Az ELTE legnagyobb létszámmal induló alap- vagy osztatlan szakjai a
  • jogász (477),
  • a programtervező informatikus (420),
  • a gyógypedagógia (391) és
  • a pszichológia (455).

A mesterszakok közül a legnépszerűbb a

  • vezetés és szervezés (68), ezt követi
  • a pszichológia (81),
  • a pénzügy (67),
  • a marketing (66).

Itt találjátok a 2023-as felvételi összes ponthatárát.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.