Ilyenek voltak a ponthatárok tavaly a jogászképzésen

Tavaly több mint ötezren felvételiztek jogászképzésre, ezzel a negyedik legnépszerűbb szak volt a felsőoktatásban annak ellenére is, hogy évek óta nagyon magasak a ponthatárok a fővárosi egyetemeken, de vidéken is többnyire 430 feletti határokat húztak meg.

  • Tornyos Kata

A legtöbb diák az Eötvös Loránd Tudományegyetemre és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogászképzésére szeretett volna bekerülni, a nappali, állami ösztöndíjas formára jelentkezők száma mindkét egyetemen meghaladta az 1100-at. Mutatjuk, hogy milyen ponhatárokkal lehetett bekerülni tavaly a nappalis állami ösztöndíjas helyekre, zárójelben pedig az önköltséges határokat is odaírtuk.

  • Debreceni Egyetem: 438, (ONK: 282)
  • Eötvös Loránd Tudományegyetem: 475, (ONK: 350)
  • Károli Gáspás Református Egyetem: 435, (ONK: 338)
  • Miskolci Egyetem: 396, (ONK: 280)
  • Pázmány Péter Katolikus Egyetem: 466, (ONK: 343)
  • Pécsi Tudományegyetem: 427, (ONK: 349)
  • Szegedi Tudományegyetem: 436, (ONK: 280)

Idén egyébként összesen 5641-en jelentkeztek jogász szakra, ebből 4383-an első helyen jelölték meg. Tavalyhoz képest ez lényeges növekedést jelent, ugyanis az előző felvételikor 5078-an adták le a jelentkezésüket erre a képzésre.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.