Véget értek a május óta tartó érettségi vizsgák, már csak a ponthatárok miatt kell izgulniuk a végzősöknek.
Június 30-án hivatalosan is véget ér a 2023-as tavaszi érettségi szezon. A vizgsázók az írásbeliket már májusban letudták, június 7. és 14. között pedig az emelt szintű szóbeliken is túl lettek, így a hónap utolsó napjaira már csak a középszintű szóbelik maradtak.
Június 19. és 30.között az Oktatási Hivatal adatai szerint mintegy 1163 helyszínen, 3171 vizsgabizottság előtt, közel 265 000 középszintű szóbeli vizsga zajlott az érettségit szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban. Idén egyébként több mint 111 ezren vizsgáztak, közülük 74 ezren voltak végzős középiskolások, a többiek pedig előrehozott, pótló, ismétlő vagy szintemelő vizsgát tettek.
Ennek fényében egyértelmű, hogy rendes érettségi vizsgából volt a legtöbb. A végzős tanulók 342 785 ilyet tettek az elmúlt hetekben, míg a már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők csaknem 8700 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, előrehozott vizsgából pedig több mint 27 ezer volt a 2023-as tavaszi időszakban.
Jönnek a ponthatárok
Az érettségik vége egyúttal azt is jelenti, hogy már csak néhány hetet kell várnotok a ponthatárokig. Ezek egészen pontosan július 26-án, este 8-kor érkeznek majd, amire itt az Eduline-on is készülünk. Ezen a napon a hivatalos ponthatárokon túl sorra vesszük majd, hogy mik a legnépszerűbb szakok, megnézzük, milyen képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat, hová került be a legtöbb elsőéves, de ott leszünk a budapesti Pont Ott Partin is, ahol majd a felvételizőkkel beszélgetünk.
Addig is ne felejtsétek el, hogy július 12-én véget ér az ügyintézési időszak, eddig módosíthatjátok tehát a sorrendeteket és az adataitokat, vagy tölthettek fel pontokat érő dokumentumokat. Az ügyintézési időszakról ide kattintva olvashattok, a pontszámításról pedig itt találtok információt.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
