Véget értek a május óta tartó érettségi vizsgák, már csak a ponthatárok miatt kell izgulniuk a végzősöknek.
Június 30-án hivatalosan is véget ér a 2023-as tavaszi érettségi szezon. A vizgsázók az írásbeliket már májusban letudták, június 7. és 14. között pedig az emelt szintű szóbeliken is túl lettek, így a hónap utolsó napjaira már csak a középszintű szóbelik maradtak.
Június 19. és 30.között az Oktatási Hivatal adatai szerint mintegy 1163 helyszínen, 3171 vizsgabizottság előtt, közel 265 000 középszintű szóbeli vizsga zajlott az érettségit szervező középiskolákban és a kormányhivatalokban. Idén egyébként több mint 111 ezren vizsgáztak, közülük 74 ezren voltak végzős középiskolások, a többiek pedig előrehozott, pótló, ismétlő vagy szintemelő vizsgát tettek.
Ennek fényében egyértelmű, hogy rendes érettségi vizsgából volt a legtöbb. A végzős tanulók 342 785 ilyet tettek az elmúlt hetekben, míg a már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők csaknem 8700 ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkeztek, előrehozott vizsgából pedig több mint 27 ezer volt a 2023-as tavaszi időszakban.
Jönnek a ponthatárok
Az érettségik vége egyúttal azt is jelenti, hogy már csak néhány hetet kell várnotok a ponthatárokig. Ezek egészen pontosan július 26-án, este 8-kor érkeznek majd, amire itt az Eduline-on is készülünk. Ezen a napon a hivatalos ponthatárokon túl sorra vesszük majd, hogy mik a legnépszerűbb szakok, megnézzük, milyen képzéseken húzták a legmagasabb ponthatárokat, hová került be a legtöbb elsőéves, de ott leszünk a budapesti Pont Ott Partin is, ahol majd a felvételizőkkel beszélgetünk.
Addig is ne felejtsétek el, hogy július 12-én véget ér az ügyintézési időszak, eddig módosíthatjátok tehát a sorrendeteket és az adataitokat, vagy tölthettek fel pontokat érő dokumentumokat. Az ügyintézési időszakról ide kattintva olvashattok, a pontszámításról pedig itt találtok információt.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
