Végéhez közelednek az emelt szintű szóbeli érettségik, 19-én folytatódnak a vizsgák a középszintű szóbeli feleletekkel. Mutatjuk, pontosan hány pontot is érnek ezek.
Magyar
Mindegy, hogy közép vagy emelt szinten vizsgáztok, magyar nyelv és irodalomból a szóbeliért mindkét szinten maximum 50 pontot kaphattok. A középszintű vizsgán összesen két tételt kell húznotok, egyet nyelvtanból, egyet pedig irodalomból. A nyelvtan felelettel 10, az irodalommal pedig maximum 25 pontot szerezhettek, a maradék 15 pont pedig a kifejtésetek nyelvi minőségéért jár, vagyis azért, hogy mennyire beszéltek választékosan, a vizsgának megfelelő stílusban és szókinccsel.
Ugyanígy pontozzák az emelt szintű szóbelit is, mindössze annyi a különbség, hogy ezeknek a tételeknek a kifejtésére 5 perccel több időt kaptok, vagyis 15 perc helyett 20 percet.
Matek
Ha sikerült elérnetek az írásbelin a ketteshez szükséges minimum 25 százalékot, akkor nem kell mennetek szóbelizni, hiszen ebből a tárgyból az csak akkor szükséges, ha az írásbelitek sikertelen és javítanotok kell. Amennyiben erre szükség van, a szóbeli feleletetekkel akár 50 pontot is szerezhettek.
Ha viszont emelt szinten vizsgáztok, a 115 pontos írásbeli feladatsor kitöltése után biztos, hogy vár még rátok egy körülbelül 20 perces szóbeli, ahol csakúgy, mint a többi tárgyból, 35 pontért cserébe ismertetnetek kell egy kihúzott tételt.
Töri
Csakúgy, mint a magyar esetében, a történelem érettségiért is 50 pontot kaphattok közép- és emelt szinten egyaránt. Különbség itt is csak az időben (és persze a tételek nehézségében) van, míg ugyanis középszinten 15, addig emelten 20 perc áll rendelkezésetekre a feleletre.
Idegen nyelvek
Mindegy, milyen idegen nyelvből vizsgáztok, a pontozás az összes esetében ugyanúgy néz ki. A szóbeli vizsga középszinten 33, emelten pedig 30 pontot ér, az emelteseknek pedig ebben az esetben is egy kicsit több ideje van a szóbeli feleletre.
Ha kíváncsiak vagytok arra, hány pontot ér a szóbeli vizsgátok más tárgyakból is, ide kattintva tudtok keresni az Oktatási Hivatal oldalán. Ebben a cikkben pedig összeszedtük, hány pontot érnek az írábeli vizsgáitok.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
