Bár az elmúlt egy évben számos változtatáson esett át a felsőoktatási felvételi, egyvalami biztosan nem változott, mégpedig az, hogy az emelt érettségi továbbra is extra pontokat ér - feltéve persze, ha eléritek az ehhez szükséges 45 százalékot.
Bár központilag nem, számos szakon a jövőben is elvárás lesz legalább egy emelt szintű érettségi vizsga a sikeres bekerüléshez. De még ha nem is kötelező, akkor is érdemes lesz rajta elgondolkodnotok, hiszen akár a bejutásotokat is bebiztosíthatjátok vele, de még a mostani felvételi időszakban is sokan vannak, akiknek az általuk választott egy vagy két tárgyból is emelt szintű érettségi kell a sikeres felvételihez.
A vizsgáért azonban csak akkor jár többletpont, ha legalább 45 százalékot elértek, de ez is csak akkor, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják, nem pedig a tanulmányi eredményeitek szerint.
Mi történik, ha nincs meg a 45 százalék? Van esélyem a bekerülésre?
Ahhoz, hogy emelt szintű vizsgátok sikeres legyen, el kell érnetek az elégségeshez szükséges 25%-ot. Ennek az összes vizsgarész eredményét összeadva kell meglennie, azonban h egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.
A további százalékok és érdemjegyek a következőek:
a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
b) 47-59% elérése esetén jó (4),
c) 33-46% elérése esetén közepes (3),
d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),
e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).
Ezek alapján, ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már meghaladja a 45%-ot), akkor többletpont sajnos nem jár nektek, de az érettségitek sikeres.
Ha viszont a választott szakra történő bekerüléshez mindenképp szükséges a magasabb szintű vizsga, sajnos nincs más választásotok, a következő vizsgaidőszakban (vagy amikor szeretnétek) újra kell érettségiznetek, hiszen emelt szintű érettségi nélkül sajnos nincs esélyetek. Az pedig még jobb, ha a hármasnál jóval erősebb eredményre törekedtek, hiszen ha egy szakra magasak a ponthatárok, a minimum teljesítése nem lesz elég a bekerüléshez.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
