Bár az elmúlt egy évben számos változtatáson esett át a felsőoktatási felvételi, egyvalami biztosan nem változott, mégpedig az, hogy az emelt érettségi továbbra is extra pontokat ér - feltéve persze, ha eléritek az ehhez szükséges 45 százalékot.
Bár központilag nem, számos szakon a jövőben is elvárás lesz legalább egy emelt szintű érettségi vizsga a sikeres bekerüléshez. De még ha nem is kötelező, akkor is érdemes lesz rajta elgondolkodnotok, hiszen akár a bejutásotokat is bebiztosíthatjátok vele, de még a mostani felvételi időszakban is sokan vannak, akiknek az általuk választott egy vagy két tárgyból is emelt szintű érettségi kell a sikeres felvételihez.
A vizsgáért azonban csak akkor jár többletpont, ha legalább 45 százalékot elértek, de ez is csak akkor, ha az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják, nem pedig a tanulmányi eredményeitek szerint.
Mi történik, ha nincs meg a 45 százalék? Van esélyem a bekerülésre?
Ahhoz, hogy emelt szintű vizsgátok sikeres legyen, el kell érnetek az elégségeshez szükséges 25%-ot. Ennek az összes vizsgarész eredményét összeadva kell meglennie, azonban h egy vizsgarész során nem éritek el a 12 százalékot, függetlenül a többi vizsgarész eredményétől, elégtelen osztályzatot kaptok az érettségire.
A további százalékok és érdemjegyek a következőek:
a) 60-100% elérése esetén jeles (5),
b) 47-59% elérése esetén jó (4),
c) 33-46% elérése esetén közepes (3),
d) 25-32% elérése esetén elégséges (2),
e) 0-24% elérése esetén elégtelen (1).
Ezek alapján, ha kettest vagy hármast kaptok az emelt szintű érettségi vizsgátokra (kivéve, ha a hármasotok már meghaladja a 45%-ot), akkor többletpont sajnos nem jár nektek, de az érettségitek sikeres.
Ha viszont a választott szakra történő bekerüléshez mindenképp szükséges a magasabb szintű vizsga, sajnos nincs más választásotok, a következő vizsgaidőszakban (vagy amikor szeretnétek) újra kell érettségiznetek, hiszen emelt szintű érettségi nélkül sajnos nincs esélyetek. Az pedig még jobb, ha a hármasnál jóval erősebb eredményre törekedtek, hiszen ha egy szakra magasak a ponthatárok, a minimum teljesítése nem lesz elég a bekerüléshez.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
