A húszperces térképes feladatokkal kezdődött el délután kettőkor középszinten a földrajz írásbeli érettségi, ezt kereken 100 perces általános feladatlap követi. Emelt szinten a feladatok fele szól a földrajzi-környezeti ismeretanyagról, 20 százalék topográfiáról és az ahhoz kapcsolódó fogalmakról, 30 százalék pedig a munkafüzetekből ismerős gyakorlati feladatokból áll, mint a térképi mérés vagy az ábraelemzés. Mutatjuk az első infókat a feladatokról!
Egy nyugat-európai ország vaktérképe is szerepel az idei középszintű földrajz írásbeli érettségi első részében, ahol térképvázlatokról kell megadni földrajzi fogalmakat, illetve megoldani ahhoz kapcsolódó feladatokat.
Az egyik vaktérképen egy tóparti várost is meg kell tudni nevezni, ahogyan egy világörökségi helyszínt is be kell tudni azonosítani. A második részben pedig egyebek mellett geoládák, időjárással kapcsolatos kérdések, a piacgazdaság rendszere és demográfiai feladatok is szerepelnek.
Mindkét szinten 100 pontot lehet összegyűjteni, de emelt szinten maga a teszt 200 pontos, ott a végén az elért pontokat felezik, tört szám esetén felfelé kerekítve. Az idei tavaszi írásbeli érettségi összes eddigi feladatsorát és megoldását eléritek ide kattintva.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI)
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
