Világörökség és geoláda az idei földrajzi érettségin

A húszperces térképes feladatokkal kezdődött el délután kettőkor középszinten a földrajz írásbeli érettségi, ezt kereken 100 perces általános feladatlap követi. Emelt szinten a feladatok fele szól a földrajzi-környezeti ismeretanyagról, 20 százalék topográfiáról és az ahhoz kapcsolódó fogalmakról, 30 százalék pedig a munkafüzetekből ismerős gyakorlati feladatokból áll, mint a térképi mérés vagy az ábraelemzés. Mutatjuk az első infókat a feladatokról!

  • Tarnay Kristóf

Egy nyugat-európai ország vaktérképe is szerepel az idei középszintű földrajz írásbeli érettségi első részében, ahol térképvázlatokról kell megadni földrajzi fogalmakat, illetve megoldani ahhoz kapcsolódó feladatokat.

Az egyik vaktérképen egy tóparti várost is meg kell tudni nevezni, ahogyan egy világörökségi helyszínt is be kell tudni azonosítani. A második részben pedig egyebek mellett geoládák, időjárással kapcsolatos kérdések, a piacgazdaság rendszere és demográfiai feladatok is szerepelnek.

Mindkét szinten 100 pontot lehet összegyűjteni, de emelt szinten maga a teszt 200 pontos, ott a végén az elért pontokat felezik, tört szám esetén felfelé kerekítve. Az idei tavaszi írásbeli érettségi összes eddigi feladatsorát és megoldását eléritek ide kattintva.

(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI)

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.