A húszperces térképes feladatokkal kezdődött el délután kettőkor középszinten a földrajz írásbeli érettségi, ezt kereken 100 perces általános feladatlap követi. Emelt szinten a feladatok fele szól a földrajzi-környezeti ismeretanyagról, 20 százalék topográfiáról és az ahhoz kapcsolódó fogalmakról, 30 százalék pedig a munkafüzetekből ismerős gyakorlati feladatokból áll, mint a térképi mérés vagy az ábraelemzés. Mutatjuk az első infókat a feladatokról!
Egy nyugat-európai ország vaktérképe is szerepel az idei középszintű földrajz írásbeli érettségi első részében, ahol térképvázlatokról kell megadni földrajzi fogalmakat, illetve megoldani ahhoz kapcsolódó feladatokat.
Az egyik vaktérképen egy tóparti várost is meg kell tudni nevezni, ahogyan egy világörökségi helyszínt is be kell tudni azonosítani. A második részben pedig egyebek mellett geoládák, időjárással kapcsolatos kérdések, a piacgazdaság rendszere és demográfiai feladatok is szerepelnek.
Mindkét szinten 100 pontot lehet összegyűjteni, de emelt szinten maga a teszt 200 pontos, ott a végén az elért pontokat felezik, tört szám esetén felfelé kerekítve. Az idei tavaszi írásbeli érettségi összes eddigi feladatsorát és megoldását eléritek ide kattintva.
(Kiemelt képünk illusztráció, forrás: MTI)
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
