Délután 1-kor véget ért az emelt szintű angolérettségi is. Mutatjuk, mit gondolnak róla a diákok.
Mivel az emelt szintű érettségiket a diákok központilag írják, ezekről sajnos nem tudunk menet közben beszámolni nektek, a vizsga után viszont beszélgettünk olyan diákokkal, akik a mai emelt szintű angolérettségit írták.
A vizsga feladatsora ugyanúgy épül fel, mint a középszintűé; tehát tesztelik a diákok olvasott szövegértését, hallásértését, nyelvtani ismereteit és gyakorlati szövegalkotását. A különbség mindössze annyi, hogy magasabb szintű feladatokat kapnak, mint a középszinten vizsgázók, a felbukkanó témák pedig akár egészen elvontak is lehetnek. Így történt ez idén is, hiszen egy miskolci középiskola tanulója szerint a felbukkanó témakörök között volt énekelni tudó papagáj, paranormális jelenségek és jóslás is, míg az egyik olvasott szövegértés feladat egy 90 éves korában diplomázó idős hölgyről szólt.
A diák elmondása szerint - aki egyébként mindössze 4 éve tanul angolt, holnap pedig németből is vizsgázik - nem volt számottevő különbség az idei és a korábbi évek feladatsorai között. A nyelvtant ő maga egy kicsit nehéznek találta, de azt is csak amiatt, mert olyan szavak merültek fel benne, amiket ő "nem nagyon használ", az angolt régebb óta tanuló diáktársai viszont ezekkel is probléma nélkül megküzdöttek.
A teljes feladatsort itt nézhetitek meg:
Részletes tudósításunkat az angolérettségiről itt találjátok:
A magyar, a matematika és a történelem után kezdődnek a nyelvi érettségik: ma az angol, holnap pedig a német jön. A mai angol érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpontnak.
A középszintű vizsga pedig eljutott hozzánk, így azok nem hivatalos megoldásait ebben a cikkben foglaltuk össze:
Négy részből állt az angolérettségi, mutatjuk, hogyan kellett, lehetett megoldani.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
